Példátlanul nagy összegű kártérítést, több mint háromszázmillió forintot követel egy elhúzódó per, illetve az emberi jogok európai egyezményével ellentétes hazai jogszabályok miatt a magyar államtól a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. A strasbourgi bíróság a napokban megállapította, hogy a csaknem tíz esztendeig tartó eljárás miatt valóban sérült a panaszos tisztességes eljáráshoz való joga.

Az pedig a tulajdonhoz való jogot sérti – mondták ki –, hogy a cég egy vitatott követelés miatt sok évvel ezelőtt 275 millió forintot fizetett be a végrehajtó letéti számlájára, miközben később jogerősen csak 137 millió megfizetésére kötelezték. Önmagában a késedelmi kamat pedig végül csaknem 190 milliót tett – ami jóval nagyobb, mint a főkövetelés összege –, de arról nem a Hunguest tehet, hogy az igazságszolgáltatás malmai ilyen lassan őröltek.

A cég először az Alkotmánybírósághoz fordult, kifogásolva, hogy a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a végrehajtó letéti számláján elhelyezett pénz után nem jár kamat – még szerencse, hogy őrzési díjat sem számítanak fel. A testület szerint viszont nem alkotmányossági kérdés, hogy a biztosítási intézkedés alapján befizetett összeg az idő múlásával folyamatosan veszít az értékéből.

A Hunguest ebbe nem nyugodott bele, hanem az emberi jogi bírósághoz fordult. Kifogásolták az eljárás elhúzódását, meg azt is, hogy a Fővárosi Bíróságtól a 2000 nyarától 2010 áprilisáig tartó perben hiába kérték, hogy alkalmazzon más intézkedést. A készpénz letétbe történő helyezése helyett a vitatott tartozás fedezetét ugyanis más, az adós számára sokkal kevésbé hátrányos módon lehetett volna biztosítani: a cég értékpapír-portfóliója, de ingatlanvagyona is fedezetül szolgálhatott volna.

A bíróság ezzel nem foglalkozott érdemben, a strasbourgi fórum viszont megállapította az emberi jogok európai egyezményének megsértését. Magyar Gábor ügyvéd elmondta: az eljárás ésszerűtlenül hosszú időtartama miatt 15 ezer euró kártérítést követelnek. A letéti számlán csaknem tíz évig beragadt 275 millió elveszett kamatai viszont ennél sokkal nagyobb tételt jelentenek, s nagyjából egymillió euróra tartanak igényt.

Strasbourgban egyelőre csak a jogalap tekintetében hoztak döntést, s kimondták a tisztességes eljáráshoz, valamint a tulajdonhoz való jog sérelmét is. Ugyanakkor felszólították a feleket, három hónapon belül egyezzenek meg arról, hogy a magyar állam mekkora kártérítést hajlandó fizetni. Ha nincs egyezség, a bíróság erről is határozni fog. A verdikt egyelőre nem jogerős, mert a kormány kezdeményezheti az ügyben a Nagykamara összehívását.