Egyre jobban félünk a munkanélküliségtől
A kilencvenes évek szintjén a munkanélküliségtől való félelem
A kilencvenes évek válsága idején az alkalmazottak és vállalkozók negyede-harmada, tavaly és idén azonban már közel felük fél a munkanélküliségtől - derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.
A 90-es években nem is annyira a munkanélküliségtől, sokkal inkább a "kívül rekedéstől" féltünk, attól, hogy hogyan találunk munkát, hogyan foghatnánk új vállalkozásba, ha esetleg munkanélkülivé válnánk. A rendszerváltást követő években tíz alkalmazottból és vállalkozóból öt-hat tartott attól, hogy nem tudna újra elhelyezkedni. Tavaly novemberben tíz alkalmazott és vállalkozó közül még kevesebb mint öt félt a "kívül rekedéstől", idén márciusban azonban arányuk már megközelíti az 1992-ben mért legmagasabb értéket.
A munkahely elvesztésétől való félelem társadalmi háttere az elmúlt négy hónapban változóban van. Most a magasabb iskolai végzettségűek és a dél-alföldiek körében a legmagasabb a félelem mértéke, csakúgy mint négy hónappal ezelőtt. Ám egyéb szempontok szerint változóban van a kép. Míg korábban inkább a férfiak, most inkább a nők félnek a munka elvesztésétől. Korábban az ötvenes éveikben járók, most már a harmincasok körében magas az állásvesztéstől tartók aránya. További változás, hogy a vezetők, a vállalkozók és az értelmiségiek már jobban féltik állásukat, mint korábban. A különböző nagyságú településen élők között is változik a tendencia. Tavaly ősszel még a falvakban élők aggódtak a leginkább. Négy hónap elteltével azonban már leginkább a városi lakosság és legkevésbé éppen a falusiak féltik az állásukat.
Közel tíz százalékos a munkanélküliség
A KSH legfrissebb adatai szerint az év első negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 764 ezerre csökkent. míg a munkanélküliek száma 403 ezer főre emelkedett. A munkanélküliek 403 ezres létszáma az egy évvel korábbinál 70 ezer fővel, a tavalyi év utolsó negyedévinél 66 ezer fővel volt magasabb. A munkanélküliségi ráta 9,7 százalékra nőtt.
A munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest az észak-alföldi, a nyugat- és a közép-dunántúli régióban nőtt leginkább. A munkanélküliek 42,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama pedig 16,7 hónap volt.
A KSH egy másik jelentése szerint erősödtek a munkaerőpiac kedvezőtlen folyamatai a 2008. december–2009. februári időszakban. A foglalkoztatási ráta az elmúlt egy évben 0,9 százalékponttal, 55,4 százalékra csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 8,1százalékról 9,1százalékra emelkedett. Az álláskeresők számának jelentős növekedése pedig megváltoztatta a munkanélküliek korösszetételét, nagyobb lett a 25 éven felüliek aránya.
A versenyszférában és a költségvetésben egyaránt kevesebben álltak alkalmazásban, mint 2008. január–februárban. A nagyobb, 4,1százalékos létszámcsökkenés a versenyszférában következett be, jelentős részben az ipar 55 ezer fős létszámvesztése miatt.
