nem véletlen, hogy egyre többen hagyják ott a kormány által megszervezett köznevelési kerekasztalt
(mint lapunk a múlt héten beszámolt róla, már csak két olyan szervezet vesz részt a hivatalos egyezkedésben, amelynek legalább névleg köze van az oktatáshoz), mivel csak egyoldalú kormányzati akaratérvényesítés van, nincs valódi párbeszéd. Az alternatív fórum, a Civil Közoktatási Platform munkájában viszont negyvennél több szakmai szervezet vesz részt, és már eljutottak a konszenzusig, ezt tükrözi a kormánynak elküldött javaslatcsomagjuk.
|
Mendrey László. „Megkerülhetetlen problémahalmazról van szó”
Teknős Miklós / Népszabadság |
Mivel a másik fél semmi jelét nem mutatja a rugalmasságnak, most előkerül az említett nyomásgyakorlási eszközrendszer: csatlakoznak a március 15-i tüntetéshez, és felélesztik a PDSZ sztrájkbizottságának tavaly félbeszakított munkáját. Akkor a munkáltatóval folytatott egyeztetés elakadt, de a tagságban kicsi volt a sztrájkhajlandóság, mára viszont gyökeresen megváltozott a helyzet. Most a korábbi folyamatot indítják újra, a régi követeléseket a pedagógusok 12 pontjával kiegészítve. Kedden levélben értesítik a szakminisztert, hogy kijelölhesse a hivatalos tárgyalópartnert. A törvény ezután hét tárgyalási fordulót ír elő, ami praktikusan hét napot jelent, ezt egy alkalommal egy kétórás figyelmeztető sztrájk szakíthatja meg. Ha sem a tárgyalás, sem a rövid demonstráció nem vezet eredményre, március végén, vagy legkésőbb április elején általános sztrájkfelhívást tesznek közzé. Nem csak a pedagógusokra, hanem a közoktatás összes dolgozójára számítanak, tágabb körben pedig mindenkire, akinek fáj az oktatás állapota.
Mendrey világossá tette: bár egy szakszervezet részéről abszolút legitim követelés lenne,
ezúttal nem a pedagógusok bérének megemeléséért küzdenek:
több pénzt szeretnének az oktatásban dolgozó közalkalmazottaknak, akik nyolc éve ugyanazért a pénzért dolgoznak, és több esélyt a diákoknak, közülük is elsősorban az idei elsősöknek, akik már csak középfokú nyelvvizsgával juthatnak be a felsőoktatásba, miközben az állami iskolarendszerben ma alig lehet nyelvvizsgát szerezni.
Az elnök kitért az elégséges szolgáltatás kérdésére is: célzott rá, hogy birtokukban van egy nyilatkozat a Klik előző vezetésétől, amelyben az állami intézményfenntartó jelzi, hogy ún. gördülő sztrájk esetén is kész és képes az összes tankerületben megoldani a tanulók elhelyezését – ezt a jogászaik továbbra is érvényesnek tekintik.
Mekkora volt a szülősztrájk?
A Népszabadság kérdésére a PDSZ elnöke – a szakszervezethez beérkezett becslések alapján – 50 és 120 ezer közé tette a múlt heti „szülősztrájkban” részt vett, vagyis az iskolalátogatást kihagyó gyerekek számát. Mendrey szerint ez megdöbbentően nagy szám, amit a kormánynak is komolyan kell vennie, és ő fideszes képviselőkkel beszélve úgy látja: immár a kormányoldalon is érzik, hogy nagy a baj. Érdekesség ugyanakkor, hogy bizonyos jelek szerint a kormány ennél magasabb részvételről tud: a közmédia honlapján jelenleg is elérhető egy cikk, amely szerint nagyjából fél házzal ment a közoktatás a sztrájk napján (mint emlékezetes, az ország több pontján is felmerült, hogy a Klik összeírja a hiányzókat).
