galéria megtekintése

Egyre több a fiatal hajléktalan

2 komment


Czene Gábor

Megdöbbentő, furcsa, ijesztő – sorolja a jelzőket Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani munkatársa. A szakembereket is meglepte, hogy a hajléktalanok körében megjelent egy olyan számottevő, 30 év alatti fiatalokból álló réteg, amelynek még nyolc általánosa sincs. Az utcán élők és éjjeli menedékhelyeken éjszakázók között drasztikusan nőtt a romák aránya is.

A több szervezet együttműködésével létrehozott Február Harmadika Munkacsoport minden évben kérdőíves felmérést készít a hajléktalan emberekről. Egész pontosan azokról, akik valahogy kapcsolatba kerültek az ellátásukkal foglalkozó intézményekkel, utcai szolgáltatókkal. Idén minden korábbinál többen, csaknem 11 ezren töltötték ki a kérdőíveket. (A cikkben olvasható adatok nem szerepelnek a nyilvánosságra hozott gyorsjelentésben.)

Fiatal férfi az egri hajléktalanszállón. Öröklődő problémák
Fiatal férfi az egri hajléktalanszállón. Öröklődő problémák
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A hajléktalanság gyakran családi traumával, súlyos otthoni vagy munkahelyi konfliktussal függ össze – mondja Gurály Zoltán. Nálunk az ital a tradicionális problémamegoldó segédeszközök közé tartozik, de azt már esete válogatja, hogy az alkohol okként vagy okozatként játszik közre a hajléktalanná válásban.

 

A hajléktalanok számában nem tapasztalható drasztikus változás, arra viszont senki nem számított, hogy immár 10 százalékot tesznek ki azok, akiknek semmiféle iskolai végzettségük nincs. A rendszerváltás utáni társadalmi és gazdasági környezet egészen másfajta alkalmazkodási képességet igényelt, mint amihez a Kádár-korszakban hozzászoktak az emberek. Ennek ellenére a kilencvenes években az iskolázatlanok aránya alig 3-4 százalék körül mozgott a hajléktalanok körében, és főleg idős emberek tartoztak közéjük.

A mostaniak viszont fiatalok. A Menhely Alapítvány munkatársa feltételezi, hogy az adaptációs problémák valamilyen formában öröklődtek vagy újratermelődnek. Ám az új, félelmetes tendenciára – ismerte el – a szakembereknek megközelítőleg pontos magyarázatuk sincs. Még arra sem lehet válaszolni, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása mennyiben függ össze a jelenséggel.

Magyarországon egyébként is magas a funkcionális analfabéták aránya, azoké, akik elvégeznek valamilyen iskolát, de csak nehézkesen tudnak írni és olvasni. Ha még a nyolc általánost sem fejezik be, akkor semmi esélyük nincs arra, hogy legalább valamilyen rosszul fizetett, alacsony presztízsű munkát találjanak. Ma már az utcaseprőtől is iskolai papírt kérnek – jegyezte meg Gurály Zoltán.
Régebben az a vélekedés járta, hogy a közösségi összetartozás miatt cigányok nincsenek, vagy kevesen vannak a hajléktalanok között. A felmérés az etnikai hovatartozásra nem kérdez rá, de arra igen, hogy az illetőt valaha nézték-e cigánynak.

Miközben a népességen belül a romák aránya 6-8 százalék, a válaszok alapján a hajléktalanok 26 százaléka roma. A szám évről évre nő. Gurály szerint még csak azt sem lehet állítani, hogy többségben lennének a volt állami gondozottak.

A Menhely Alapítvány munkatársa hangsúlyozta, hogy a hajléktalanság gyűjtőhelye a társadalmi problémáknak, így állandóan változik. Az Egyesült Államokban a kilencvenes évekig a hajléktalanok többsége afroamerikai volt, ma már a fehérek vannak többségben. Jósolni nem lehet, de – mondta Gurály Zoltán – előfordulhat, hogy nálunk öt-hat év múlva a külföldről hazajövő, szegény és talajtalan emberek alkotják majd a hajléktalanok legnagyobb csoportját.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.