Ha a számokból indulunk ki, az látszik, továbbra is főleg Európában mozog Orbán: csak Brüsszelben huszonegyszer járt két év alatt, a Magyarországon kívüli 27 uniós tagállamból pedig tizenkilencben járt legalább egyszer. A skandináv országokat feltűnően elkerülte.
Az utazások költségeit összehasonlítva valóban nagyobb súllyal szerepel Ázsia: a tizenegy út összköltsége 379 millió forint volt, azaz több, mint a két év alatt utazásra költött összeg harmada. Négy ázsiai út is beférkőzött az elmúlt két év öt legdrágább utazása közé: az indonéz út 65, a mongol 64, a kínai 61, az iráni 50 millió forintba került.
Ezeket a számokat csak részben magyarázza a nagyobb távolság, a végösszeget az emeli magasra, hogy nagy delegációkkal utazik ezekre a helyekre a miniszterelnök. A ritkábban látogatott, távolabbi országokba ugyanis rendszerint több miniszter is elkíséri a miniszterelnököt, akik ha fejenként csak egy-két munkatársat visznek magukkal, akkor is nagy delegáció jön össze. Ebből a szempontból a miniszterelnök május végi egyiptomi útja a csúcstartó: Orbán 76 fős delegációval érkezett az országba. De Kazahsztánba is 71-en mentek, Mongóliába 64-en, Iránba és Indonéziába pedig 58-an. Ezen túl a hivatalos delegációt még üzletemberek is kísérhetik, akik saját maguk fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak Orbánékhoz.
„A keleti nyitás nem a magyar nemzeti érdeket, hanem a Fidesz politikai és üzleti érdekeit szolgálja" – állította csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján az ellenzéki politikus Hajdu Nóra. Erről megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, ahonnan olyan adatokkal alátámasztott választ kaptuk, amely szerint a keleti nyitás nemzeti siker. „2010 és 2015 között a keleti nyitás országaiba irányuló magyar export 7 százalékkal emelkedett, így 12,4 milliárd eurót tett ki" – írta a sajtóosztály, azt is kiemelve, a kormány 69 stratégiai partnere közül 17 vállalat köthető ezekhez az országokhoz. Ezek a kínai, japán, indiai, dél-koreai és izraeli cégek összesem 34 ezer főt alkalmaznak és összesen 1919 milliárd forint értékben fektettek be eddig Magyarországon a KKM válasza szerint.
A miniszterelnök azonban sem Indiában, sem Izraelben, sem Japánban nem járt az elmúlt két évben. Helyettük Orbán olyan posztszovjet autoriter államokkal kereste a kapcsolatot, mint Kazahsztán és Azerbajdzsán, illetve olyan, a szabadságjogok garantálásával hadilábon álló államokkal, mint Indonézia, Irán, Mongólia és Szaúd-Arábia.
Megadják a módját
Az ázsiai utaknál a diplomácia ajándékokra költött pénz – ami két év alatt 30 millió forint volt – is messze meghaladta az átlagot, rendre egymillió forint feletti közpénz jutott erre a célra, a legtöbb Dél-Koreában: majdnem 2,5 millió forint. De az abszolút csúcs nem ez: 2014-ben Tomislav Nikolic szerb elnöknek 6,2 millió forint értékű ajándékkal kedveskedett az ország. Orbán utazásai során reprezentációs kiadásokra 32 millió forintot fordítottak.
