"Az elbontással egy másként meg nem oldható probléma oldódik meg. Azok után, hogy nem sikerült olyan projekttel előállni, amely a felújítás és a működtetés gazdaságosságát alátámasztotta volna, nem hiszem, hogy bárkinek lenne más javaslata" - mondta Maros József építőmérnök, statikus.  Hozzátette: a több mint két évtizede kiürített IMS-szerkezetű épületet azzal az igénnyel erősítették meg 2003-ra, hogy lakóházként, kollégiumként, idősek otthonaként, vagy irodaépületként hasznosulhat. A számítások eredménye azonban mindig az volt, hogy a rekonstrukciója és a fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy új épületet emelnének.

Az MTI azért kereste meg a szakembert, mert felvetődött, hogy a pécsi önkormányzat lebontatná a "magasházat" és közigazgatási szolgáltató központot építtetne a helyére.    

A város közgyűlése május 26-án döntött arról, hogy az önkormányzat külső vállalkozókkal szerződik, melyek megvásárolnák az épületet és a telket, ahol a "magasház" lebontása után irodaépületet és egy szolgáltatóházat építenének.

A irodaépületben a befektetőnek fizetett bérleti díj fejében a városi önkormányzat és a baranyai kormányhivatal egyes szervezeti egységeinek irodái kapnának helyet. Az irodaépület harminc év múlva az önkormányzat tulajdonába kerülne, a szolgáltatóház a vállalkozóé maradna. A bontási munkák még az idén megkezdődnének, a teljes kivitelezés két évig tartana.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere a közgyűlési határozat napján azt mondta: ez az első döntés az elképzelés megvalósítására. A részletek még kidolgozására várnak, hiszen a projektnek még nincs költségvetése, nincsenek kiviteli tervei, de ahogy az előkészítés halad, minden nyitott kérdésre választ tudnak adni.

A politikus úgy vélte, az irodaépület és a szolgáltatóház építése jó konstrukciónak tűnik a magasház-probléma megoldására, már csak azért is, mert a hivatalok költözésével felszabaduló ingatlanok hasznosításából befolyó bevételből fedezhetők az új, modern, hatékony energia-felhasználással üzemeltethető irodaépület bérleti díjai.

Maros József azt mondta: számításai szerint a "magasház" bontási munkálataihoz legfeljebb fél évre van szükség, s a bontás a törmelék elszállításával együtt akár egymilliárd forintba is kerülhet. A 25 emeletes, 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelenthet.

Az építőmérnök szerint a bontást végző cég két lehetőség közül választhat. Az egyik a robbantás, a másik a vasbetonelemek szétszedése és daruval történő leemelése.

Maros József úgy látja: a robbantás veszélyt jelenthet a környező épületekre, ráadásul az a tapasztalat, hogy az építmény összeomlása után egy fele olyan magas, ez esetben egy 40 méteres törmelékhalmaz marad a helyszínen, amelyet hagyományos módszerekkel kell elbontani és elszállítani onnan. Ezért ő úgy véli, hogy a szakemberek nem a robbantásos eljárás mellett döntenek majd.

Az építőmérnök kitért arra is, hogy mivel a "magasház" üres, berendezéseit már korábban elvitték, nem kell nagyobb mennyiségű veszélyes anyaggal számolni. A bontással keletkező építési törmeléket hulladéklerakóban helyezik el, de ez komoly összegbe kerül, ezért érdemes megfontolni a hasznosítását.

Közölte: Nyugat-Európában is sok példa van rá, hogy a bontásból származó vasbetonelemeket őrlőgépekben felőrlik, az acélt mágnessel kiemelik belőlük, a kapott tömöríthető anyagot pedig útépítéseknél, az utak alapozásához felhasználják.

Maros József összességében úgy véli, hogy a pécsi "magasház" különösebb veszélyhelyzet kialakulása nélkül lebontható. A munkálatok a környező utak közlekedésére lehetnek hatással, de a forgalmat más közeli utcákra terelhetik.    

Az 1975-ben épült és Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült építményt 1989-ben életveszélyessé nyilvánították és kiürítették. Szakértők úgy ítélték meg, hogy a jugoszláv technológiával készült, úgynevezett IMS épületszerkezet összetartó acélkötelei a hézagok kitöltésére használt pasztától egyes helyeken erős korróziónak indultak. Amikor a feszítőhuzalok keresztmetszete a felére csökkent, az épület elveszítette statikai biztonságát.

Azután, hogy a város 360 millió forintos hozzájárulásával 2003 őszére elvégezték a statikai megerősítést, az önkormányzat többször is értékesítette az épületet, de azt a mai napig nem sikerült hasznosítani. Legutóbb a spanyol Milton csoportnak adták el egy ingatlancsomag részeként, 410 millió forint plusz áfáért.