A sikeres szereplés zálogát a baloldaliak mozgósításában látják a Jókai utcában. Arra számítanak, hogy mivel az EP-választáson hagyományosan alacsony a részvétel (2004-ben 38,5 százalék, 2009-ben 36,2 százalék volt), most sem fogja elérni a 40 százalékot.
Ami a várható mandátumokat illeti, az MSZP hivatalosan nem akar részese lenni a „számháborúnak”, ám a házon belüli esélylatolgatások során a jelenlegi négynél mindenképp több képviselői helyre számítanak. Az ötödik mandátumhoz valamivel több mint 20 százalékos eredmény szükséges, míg a hatodikhoz 25-26 százalék, azaz nagyjából annyi, amennyit a baloldali összefogás az országgyűlési választáson elért.
Ehhez tartozik, hogy a szocialisták 2004-ben még kilenc EP-mandátumot szereztek, ehhez a voksok 34 százaléka, valamivel több mint egymillió szavazat kellett. A 2009-es választáson már csak 17 százalékot értek el, ez négy helyre volt elég.
Úgy számolnak...
Az MSZP 5 mandátum megszerzésében bízik, ehhez több mint húszszázalékos támogatást kell szerezniük. A szocialisták a kampányban európai nyugdíjat és minimálbért ígérnek, valamint azt, hogy 10 százalék alá viszik az élelmiszerek áfáját.
Az Együtt-PM 2 EP-hely megszerzését tűzte ki célul. A kampányban a társadalom szétszakadására, a demokrácia meggyengülésére és a populizmus terjedésére hívják fel a figyelmet.
A DK 2 mandátum megszerzésében biztos. Gyurcsány Ferenc elnök csütörtökön azt mondta, ha nem szereznének mandátumot, akkor felajánlja lemondását.
Az MSZP európai listáját Szanyi Tibor vezeti, őt az Országgyűlés jelenlegi alelnöke, Ujhelyi István követi, majd Gúr Roland korábbi delegációtitkár, Veres János egykori pénzügyminiszter és Gurmai Zita következik, utóbbi az egyetlen jelenlegi EP-képviselő, aki újrázhat.
"Az összefogás kényszere nélkül kínálhatunk alternatívát a választóknak"
Az MSZP erős baloldali retorikát használ a kampányban, az Európai Szocialisták manifesztumát is felhasználva a többi között európai minimálbért és minimálnyugdíjat, valamint 10 százalék alatti élelmiszeráfát ígérnek. Hangsúlyozzák azt is, hogy amíg a Fidesznek kétharmada lehetett Magyarországon, addig Európában a baloldal kerülhet majd többségbe, az MSZP-nek pedig régóta érdemi befolyása van az európai közegben.
|
Horváth Csaba is besegít az EP-választási kampányban – az ő őszi sorsa is eldőlhet május végén
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Forrásaink megjegyezték, hogy bár az MSZP hivatalosan nem a radikálisan unióellenes Jobbikkal akar versenyezni a május 25-ei választáson, nem titkolt célja megakadályozni a szélsőjobboldali párt második helyezését.
Azzal kapcsolatban, hogy az EP-választási eredmény (például az, ha az MSZP a harmadik helyre szorul) mennyiben befolyásolhatja Mesterházy Attila pártelnök sorsát, informátoraink elmondták: néhány, azonnali változást követelő hangtól eltekintve mindenki tartja magát az elfogadott menetrendhez, amely szerint mélyebb elemzésre és tisztújításra csak az önkormányzati választás után lesz lehetőség.
„Nem állítható, hogy nincs elégedetlenség házon belül, de energiáinkat egyelőre arra összpontosítjuk, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el” – jellemezte a hangulatot egyik forrásunk.
Az Együtt-PM szövetség két EP-képviselői hely elnyerését tűzte célul – mondta Szelényi Zsuzsanna, az Együtt elnökségi tagja a Népszabadságnak. Szerinte önbizalomra ad okot, hogy a szövetség egyéni jelöltjeinek nagy többsége jobb eredményt ért el körzetében a parlamenti választáson, mint az összefogás közös listája, és ezúttal is jó politikusok alkotják a listájukat.
|
Az Együtt-PM-nél azt remélik: Jávor Benedek és Szelényi Zsuzsanna ott lesznek Brüsszelben
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Szelényi egyébként maga is Brüsszelbe készül: harmadik a pártszövetség EP-választási listáján, de mivel a listavezető Bajnai Gordon nem ülne be az Európai Parlamentbe, övé lehet a második bejutó hely Jávor Benedek PM-társelnök mögött.
Az Együtt–PM-ben úgy számolnak, hogy a harmadik mandátum megszerzéséhez – amelynek várományosa a Szolidaritás mozgalomhoz tartozó Krasztev Péter irodalomtörténész – 13-14 százalékos eredmény kellene.
Bajnai Gordon pártszövetsége szombaton EP-kampánynyitó gyűlést tart, ott ismertetik Európai kiáltványukat, a kampányban pedig elsősorban a társadalom szétszakadását, a demokrácia meggyengülését és a populizmus terjedését, illetve ezek leküzdését állítják a középpontba.
„Számunkra azért is fontos az EP-választás, mert eddig nem volt alkalmunk önállóan megméretni magukat, most viszont az összefogás kényszere nélkül kínálhatunk alternatívát a választóknak” – mondta Szelényi Zsuzsanna, aki szerint a május 25-ei választás árnyalni fogja az ellenzéki pártok közötti erőviszonyokat.
Ebben forrásaink már csak azért is bíznak, mert az Együtt–PM-nek a csalódást keltő ellenzéki szereplés miatt nem lesz frakciója az Országgyűlésben. Jó eredmény kell tehát, hogy továbbra is tényezőként kezeljék őket. Nem véletlen, hogy Bajnai Gordon azt mondta: úgy fog küzdeni a kampányban, mintha az életéért harcolna.
Az, hogy Budapesten milyen eredményt ér el a szövetség, a főpolgármester-jelölt személye miatt sem mindegy. Az Együtt–PM már nyilvánvalóvá tette: a szocialista Horváth Csabát nem támogatják, szerintük ő nem győzi le a hivatalban lévő Tarlós Istvánt. Saját – egyelőre még meg nem talált – jelöltjük viszont csak akkor jöhet szóba, ha erőt mutatnak a fővárosban.
A DK két mandátum megszerzésében biztos – ehhez 8-9 százalék kell –, és 10 százalék feletti eredménnyel, három képviselői hellyel lenne elégedett – mondta Molnár Csaba alelnök a Népszabadságnak. Ezt mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Gyurcsány Ferenc is, azzal kiegészítve: egy mandátum a kötelező minimum, a kettő a realitás, a három pedig a cél.
|
Most kiderül, mennyien állnak Gyurcsány mögött valójában
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A volt miniszterelnök utalt arra, hogy ha mégsem szereznének képviselői helyet, akkor a DK június közepi kongresszusán felajánlja lemondását.
A DK listáját a pártelnök vezeti, ő azonban nem akar Brüsszelben politizálni, így az első bejutó hely Molnáré, akit Niedermüller Péter alelnök és Kakuk György elnökségi tag követ. Molnár Csaba szerint a DK szavazói jól mozgósíthatók az EP-választásra: egyrészt mert az övék a leginkább Európa-barát párt, az egyetlen, amely föderatív Európát szeretne, Európai Egyesült Államokat, másrészt lelkesíti szimpatizánsaikat, hogy 2011. októberi megalakulása óta most először szavazhatnak – önállóan induló – kedvenc pártjukra.
Hozzátette: a DK alapvetően európai ügyekkel és nem belpolitikai témákkal kampányol majd. Szlogenjük az lesz, hogy „Európa jobban teljesít”, és sürgetik az euró mielőbbi bevezetését, közös jövedelempolitika kialakítását, ennek részeként egy európai bérfelzárkóztatási alap létrehozását, az éhezés megszüntetését az unióban, és azt, hogy 2018-ra minden diák iskolapadjában legyen számítógép.
A politikus szerint az EP-választáson rendre kisebb szavazói kedvet növelheti a baloldalon, hogy az ötpárti összefogásban részt vevő pártok demonstrálhatják saját erejüket. A parlamenti választáson nem lehetett lemérni a baloldali pártok egyenkénti támogatottságát, és erre 2018-ig nem is lesz más lehetőség, mint az EP-választás – magyarázta.
