Április 5-én kezdődik a kampány

Pillanatnyilag valószínű, hogy csak a Fidesz és a KDNP állít közös listát, míg a magukat kormányváltóknak nevező szervezetek – az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és a Liberálisok – külön indulnak. Ennek oka forrásaink szerint az, hogy önállóan is meg akarják méretni magukat, mert szeretnék tudni: mekkora a társadalmi támogatottságuk. A parlamenti választáson ez nem derül ki, mert közös jelölteket indítanak az egyéni körzetekben, és csak egy országos listát állítottak.

Elképzelhető persze, hogy április 6. után újragondolják a dolgot. Ha ugyanis vereséget szenvednek, az arra késztetheti a baloldali összefogásban közreműködő szervezeteket, hogy továbbra is fenntartsák a választási együttműködést. De az sem zárható ki, hogy mindenképpen ragaszkodnak a saját listához, mert az EP-választás tétje szinte elhanyagolható.

Magyarországnak az Európai Parlament tavalyi döntésével a korábbinál kevesebb, mindössze 21 képviselői helyet biztosított a 751 fős testületben, ez pedig azt jelenti, hogy az ötszázalékos szavazatarány elérése egy-egy pártnak mindössze egyetlen mandátumot érhet. Ha pedig a Fidesz és a KDNP a közös listájával esetleg igen nagyarányú győzelmet érne el, akkor is legfeljebb 12-14 képviselőt küldhetne az unió parlamentjébe. Az EP-választáson valamennyi uniós polgár szavazhat, de csak egyszer. Magyarországon azok élhetnek a választójogukkal, akik – állampolgárságuktól függetlenül –itt lakóhellyel rendelkeznek. A Nemzeti Választási Iroda valamennyi uniós tagállam illetékes szervét tájékoztatja arról, hogy nálunk kit vettek névjegyzékbe.

Most is lehetőség van arra, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a külképviseleteken a hazai pártlistákra szavazzanak, ha e szándékukat május 17-ig jelzik. A kettős állampolgárok viszont például Erdélyben csak otthon voksolhatnak, a Szerbiában élő magyarok pedig – miután déli szomszédunk egyelőre nem tagja az EU-nak – ezen a választáson nem vehetnek részt.

A hatályos szabályozás szerint az európai parlamenti választás kampányidőszaka április 5-én – tehát az országgyűlési képviselők választása előtt egy nappal – kezdődik. A közszolgálati médiának ettől kezdve háromszáz percnyi ingyenes műsoridőt kell biztosítania a listát állító pártoknak. Az M1, a Duna TV és a Kossuth rádió tehát május 24-ig száz-száz percben sugározza majd a politikai reklámokat. Valószínű azonban, hogy az egyes szervezetekre még annyi idő sem jut, mint a most folyó kampányban, amikor 470 percet osztottak szét a 18 országos listát állító párt között. Az április 5-i kampánykezdet azt is jelenti, hogy az EP-választáson részt vevő szervezetek előzetes bejelentés nélkül szervezhetnek politikai gyűlést, szabadon terjeszthetik szórólapjaikat, s plakátokat is kihelyezhetnek. A Kúria döntése szerint hirdetési felületként az utak melletti villanyoszlopokat is szabadon felhasználhatják majd.