Hat-hétezer dolgozót érinthet a hibás elszámolás Kurucz Árpád

A jövő hétre szóló meghívóban mindenesetre előre rögzítették, hogy a munkáltató álláspontja eltér a szakszervezetekétől. Meglepő módon a munka törvénykönyvének ugyanazon paragrafusa alapján jutottak erre, mint a szakszervezet az ellenkezőjére. A BKK szerint az állásidőre csak alapdíj illeti meg a munkavállalót. Ezenfelül felhívják az érdekvédő szervezetek figyelmét, hogy az idevágó passzusok 2012-ben módosultak. Végezetül megerősítik azon álláspontjukat, hogy a munkavállalók távolléti díjainak kiszámításakor betartotta a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokat.

– A BTDSZ továbbra is fenntartja a távolléti díjak hibás számítására vonatkozó álláspontját. A jogszabályok értelmezéséről szívesen egyeztetünk a BKK képviselőivel, de a munkavállalók jogos követeléseiről nem mondhatunk le – válaszolta lapunk kérdésére Szabó István, a BTDSZ elnöke. Mint arról korábban beszámoltunk: a közlekedési cég három szakszervezete szerint a BKV és a BKK immáron két éve nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően számolja el a távolléti díjat. Az érdekképviseletek a bérpótlékban részesülők távolléti díjának újraszámítását, illetve az eddig ki nem fizetett juttatások banki kamatokkal megnövelt összegű kifizetését kérik. S egyúttal felhívták BKV és a BKK figyelmét, hogy nemleges válasz, illetve az érdemi válasz elmaradása esetén előbb fizetési felszólítást küldenek, majd bírósághoz fordulnak.

A szakszervezetek becslése szerint a BKK hatezer-hétezer dolgozója kapott kevesebbet a távolléti díjak hibás elszámolása miatt 2012 nyarától. Az érdekképviseletek úgy számolnak: a visszatartott munkabér összege több százmillió forintra rúghat.

A szakszervezetek által is citált –2012 nyarán hatályba lépett – új munka törvénykönyve egyébként meglehetősen rugalmasan kezeli a távolléti díj kérdését, és gyakorlatilag a munkaadók és a munkavállalók viszonyát rendező kollektív szerződések hatáskörébe utalja. A BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új kollektív szerződése – a jogszabály, illetve a cég gazdasági helyzetének változásához igazodva – néhány hónapos eltéréssel szintén 2012 nyarán lépett hatályba. A főváros közlekedési cégének, illetve közlekedésszervezőjének kollektív szerződése között egyébként nem sok eltérés mutatkozik.

A cégek által jóváhagyott szerződések értelmében a munkavállalókat tíz különféle címen illeti meg távolléti díj. Így például szabadság, orvosi vizsgálat, kötelező ismeretfelújító oktatáson való részvétel esetén. A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalók erre az időre az irányadó munkaidő és munkabeosztás alapján járó bérpótlékra jogosultak. Ilyen lehet például az időbeosztáshoz – délutáni, éjszakai pótlék – vagy a csuklós buszokat vezetőknek fizetett vontatási pótlék. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a több műszakban dolgozóknak többek között a szabadságuk idejére is jár a rendes beosztásuk szerinti bérpótlék. De információink szerint csak a távolléti díjat kapták meg, a bérpótlékot nem. A BKK szerint nem is járt nekik.