A Budapesti Corvinus Egyetem viszont megbecsülte a pluszkiadást. Az intézmény úgy kalkulált, hogy az éves bér- és járulékköltség-növekedés várhatóan 150 millió forintra rúg, s ebből információk szerint 57 millió terheli az egyetemet. Ám hangsúlyozták: az egyetemnek „nincsenek információi arra vonatkozóan, hogy ténylegesen milyen mértékben szükséges majd a béremeléshez rendelt költségvetési forrásokat továbbiakkal kiegészítenie”.
A felsőoktatási intézmények az államtitkár által említett „felszabaduló belső forrásokról” sem tudtak többet.
A Corvinus annyit közölt, hogy rendelkeznek tartalékkal, amely elegendő a bérnövekedésből adódó kiadásnövekedés fedezetére, az ELTE, a Műegyetem és a szegedi egyetem viszont nem válaszolt erre a kérdésre, és a Nyíregyházi Főiskola kancellárja sem tudta kideríteni, mekkora belső forrás szabadul fel.
|
Januártól elvileg már megemelt bérért dolgozhatnak a tanársegédek
Bócsi Krisztián / Népszabadság/archív |
Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke megkeresésünkre elmondta: örömmel vették a kormányzat béremelési szándékát, hiszen a felsőoktatásban a garantált fizetések 2008 óta nem nőttek, de vannak aggályaik. Mindenekelőtt azt említette: a kormány még nem adta áldását az illetményemelésről szóló jogszabálytervezetre, pedig egyre jobban szorít az idő. A bizonytalanságot növeli, hogy hírek szerint az emelést a professzorokra is kiterjesztenék.
Ez nem lenne baj, de felveti a kérdést, hogy pluszforrások bevonásával emelnék a bérüket, vagy a tervezett keret terhére, ami azért fontos, mert ha nem lesz forrástöbblet, akkor az ígértnél kisebb emelésre számíthatnak a tanársegédek és az adjunktusok, akiknek ma alapesetben a bruttó 437 300 forintos alapilletmény 40, illetve 50 százaléka jár. Az FDSZ elnöke megemlítette:még az sem világos, hogy a béremelés költségeként megnevezett 13 milliárd forintból mennyi hárulna az egyes intézményekre, és elő tudják-e teremteni az összeget.
„Időben vagyunk” – mondta lapunknak Palkovics László felsőoktatási államtitkár, aki szerint nincs veszélyben az adjunktusok és tanársegédek januári béremelése. Annyi történt csak, hogy néhány módosítást tartott szükségesnek a kormány, amikor október 20-án első olvasatban tárgyalt az illetményemelésről.
A módosításokon, amelyekről nem akart részleteket elárulni már dolgoznak, s várhatóan még november közepén elfogadhatja a kabinet a tervezetet.
Az államtitkártól megkérdeztük, tervezik-e kiterjeszteni a fizetésemelésben részesülők körét, s ha igen, bővítik-e egyidejűleg a bérrendezésre fordítható keretet. Azt válaszolta: a módosításoktól függetlenül biztosítják az érintetteknek a korábban ígért mértékű béremelést.
|
Palkovics szerint időben vagyunk
Földi Imre / Népszabadság |
A béremelés fedezetéről az államtitkár közölte: a 13 milliárd forintból 8-at a költségvetésen belüli átrendezéssel teremtenek elő, a fennmaradó 5milliárdot az intézmények állják felszabaduló forrásokból. Felvetettük, hogy a megkeresett egyetemek nem számoltak be „felszabaduló belső forrásokról”. Palkovics erre azt mondta: a kancellárok feladata előteremteni ezt az összeget, s az elmúlt egyéves működésük során a korábbi szerződések átvizsgálásával és az ingatlanok jobb kihasználásával mindenütt elértek akkora megtakarításokat, hogy fedezni is tudják a béremeléssel járó kiadásokat.
