Alig van már különbség egyetem és főiskola között
Az utóbbi években folyamatosan csökkent az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban, mégis egyre könnyebb bekerülni az intézményekbe: ennek fő oka a jelentkezők számának csökkenése. Míg 2004-ben egy államilag támogatott helyre 1,94 jelentkező jutott, addig 2007-ben már csak 1,82. Az idén a 96 ezer jelentkezőből több mint 81 ezret első körben fölvettek, és a pótfelvételivel - amelyre azok is jelentkezhettek, akik az idén ezt még nem tették meg - további 13 ezer hallgató került be melléjük.
A többciklusú, bolognai képzési rendszer 2005-ös bevezetésével ráadásul eltűnt a különbség az egyetem és a főiskola által kínált végzettség között, ugyanis mindkét intézménytípus ugyanolyan fokozatú - bachelor és master - diplomát állíthat ki. Ennek következményeként csökkent a bekerülési esély különbsége az egyetemek és a főiskolák között.
Az egyes intézmények mutatóit elemezve 2004 és 2007 közt a legnagyobb mértékben az ELTE-re lett könnyebb bejutni: itt a túljelentkezés 2,3-ról 1,5-re esett vissza (ettől függetlenül az ELTE tudhatja magáénak évek óta a legtöbb jelentkezőt). A tíz legnépszerűbb képzésre ugyanakkor számottevően nem javult a bekerülési esély. Kivétel a pszichológia szak, amelynél 6-szorosról 3,5-szeresre csökkent a túljelentkezés - igaz, még mindig toronymagasan ide a legnehezebb bekerülni a "topszakok" közül. Némileg kisebb a tülekedés az orvosi szakot megcélzóknál is, ám a többi kedvelt szaknál inkább stagnálás figyelhető meg. Az egy helyre jutó első helyes jelentkezők száma alapján a legroszszabb bekerülési esélyekkel a színművész (25-en küzdenek egy helyért az első helyen), a filmdramaturg (20,82) és az animáció szakokon (13,8) találkozhatunk.
Szakemberek szerint sajnálatos, hogy több természettudományos képzés a tíz legkönnyebben elérhető szak közt van: ezekben a képzésekben nagyobb a keretszám, mint az első helyes jelentkezőké. A fizika szakon például 0,89, matematika szakon 0,84, kémia szakon 0,71 százalék a bekerülési esély. Mindez annak ellenére van így, hogy deklarált kormányzati szándék a természettudományos végzettségűek számának növelése, hiszen az OECD-tagállamok közt e tekintetben sereghajtók vagyunk. Hazánkban a 25-34 évesek körében 100 ezer főre 695 természettudományos diplomás jut, miközben a többi tagállamban kétszer-háromszor ennyi.