Az Országgyűlés hétfőn több ponton módosította a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényt. A változtatásról a képviselők 299 igen szavazattal döntöttek, a kormány javaslatát a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik is támogatta.

Az adatfelvételi időszak felére rövidítését az adatok pontosságának és megbízhatóságának szándékával indokolta az előterjesztő közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az adatszolgáltatás időpontja így kevésbé távolodik el attól az elvi időponttól - október elsejétől -, amelyre az összegyűjtött adatok vonatkoznak.
    A javaslat rögzíti azt is, hogy az összeírásból kimaradt személyek és lakások számbavételét 2011. november 8-ig kell befejezni.

Pontosítja továbbá, hogy az adatfelvétel - a Magyarországon élő vagy átmenetileg külföldön tartózkodó, de bejelentett magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárok, illetve a Magyarország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldiek és hontalanok mellett - a lakásokra, lakott üdülőkre és a közösségi elhelyezést szolgáló intézményekre (intézetekre) is kiterjed.

Az indítvány rendelkezik egyes vagyoni jellegű - így az üdülőtulajdonra és a lakások felújítására, korszerűsítésére vonatkozó - kérdések elhagyásáról, valamint több adatkör megnevezésének változásáról.

Ennek alapján a jövő októberi népszámláláskor a válaszadók nemére, születési idejére, lakóhelyére, családi állapotára, gyermekeinek adataira; iskolai végzettségére, gazdasági aktivitására, foglalkozására, munkáltatójára és munkahelyére, tanulással vagy munkavégzéssel összefüggő napi utazásaira, egészségi állapotára, esetleges fogyatékosságára, valamint állampolgárságára, vallására, nemzetiségére, anyanyelvére, nyelvismeretére és lakáshasználatának jogcímére kérdeznek rá. Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes, a többi esetben kötelező.

A lakásokkal összefüggésben azok címére, rendeltetésére vagy típusára, tulajdoni jellegére, helyiségeinek számára, alapterületére, kommunális ellátottságára, felszereltségére, építési évére, falazatára és a környezet lakóövezeti jellegére kérdeznek rá.

A törvény szól arról is, hogy - mivel az adatvédelmi szabályozás az egészségi állapot, a fogyatékosság, a vallás, a nemzetiség és az anyanyelv kapcsán önkéntes válasz esetén sem teszi lehetővé a válaszadó nevének megkérdezését - a teljesség biztosítása érdekében szükséges a lakások címének ismerete. Ugyanakkor a lakcímeket a teljesség megállapítása után a Központi Statisztikai Hivatalnak a népszámlálási adatoktól elkülönítve kell kezelnie.

Rögzíti a módosítás azt is, hogy a népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának mely feladatai tartoznak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és melyek a települési jegyzők hatáskörébe. A KSH dolga az interneten történő adatszolgáltatás előkészítése és végrehajtása, ami csökkenti az önkormányzatokra háruló terheket.

Ugyancsak a KSH feladata az adatok továbbítása az Európai Unió Statisztikai Hivatalának; a begyűjtött adatok azonban a feldolgozási folyamat lezárásáig Magyarország területét nem hagyhatják el.