Tavaly szeptemberben a Csak az olvassa című blogon jelent meg részletesen az ügy. Idén pedig a Sipos Pál-ügy hullámait kihasználva a Privát Kopó írt arról, hogyan blokkolja Bojár a témával foglalkozó cikkek megjelenését.
A fiatal nő, Bucsai Orsolya és az akkor már az Octogon főszerkesztőjeként dolgozó Bojár 2003-ban ismerkedett meg. Összeköltöztek. Élettársi kapcsolatukból 2008-ban megszületett a kislányuk. Nem sokkal ezután kapcsolatuk romlani kezdett. 2012 őszén az anya úgy döntött, a gyerekkel elköltözik. A nő azt állítja: élettársa ekkor már rendszeresen bántalmazta. Megkezdődött a gyerekelhelyezési per. Az anya közben arra lett figyelmes, hogy az akkor ötéves kislány furcsán viselkedik. Autizmusra gyanakodott. Vizelet és székletürítési problémái lettek, sokszor agresszív volt. Azt színlelte, hogy nem hall, nem lát, viszont szagérzékennyé vált.
A nő arra gondolt, felkeres egy pszichológust, hogy szakember segítsen a kislánynak feldolgozni a válást, a család felbomlását. Arra gyanakodott ugyanis, hogy a kislány viselkedészavarainak hátterében ez állhat.
A kislánnyal felkeresett egy szakpszichológust. Bíró Délia kétszer vizsgálta a gyermeket, és az a gyanú alakult ki benne a rajzai, viselkedése alapján, hogy az apa szexuálisan közeledett kislányához. Mielőtt a gyámhivatalt értesítette volna, kikérte két másik szakpszichológus véleményét: megerősítették a gyanúját.
Az anya szemérem elleni erőszak elkövetésének gyanúja miatt jelentette fel volt élettársát a Debreceni Rendőrkapitányságon, ahonnan az ügy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gyermek és Ifjúságvédelmi osztályára került. A BRFK gyermekvédelmi osztályának vezetője jelezte az összeférhetetlenséget, hiszen a Szeretem Budapestet Mozgalom nevű civilszervezet, amelynek Bojár az egyik alapítója, „eszköz- és anyagi támogatásban részesíti” ezt az osztályt. Így került az ügy az életvédelmi osztályra, ahol a nyomozók nem járatosak a gyerekeket érintő szexuális abúzusok kivizsgálásában. 2013 októberében azzal, hogy „nem állapítható meg bűncselekmény”, a BRFK megszüntette a nyomozást.
A Népszabadság birtokában lévő indoklásból kiderül, az egész eljárás alatt nem hallgatták meg tanúként Bojár Ivánt. Meghallgatták viszont az anyát, az anya testvérét. Kiderült, hogy „a haladéktalanul kirendelt igazságügyi szakpszichológus szakértő”, vagyis a rendőrség által kirendelt szakértő „a gyermek vizsgálata és a rendelkezésére bocsátott iratok alapján” a kislány „előadását élet- és élményszerűnek ítélte, nem merült fel betanítottság lehetősége”. A rendőrség valamiért úgy döntött, ez a szakvélemény nem elég: újra megvizsgáltatták egy pszichológussal a gyereket. Ő már azt állapította meg, hogy a gyerek beszámolója a bűncselekménnyel kapcsolatban „nem volt életszerű”, „nagy valószínűséggel a gyermeket sem az édesapja részéről, sem az édesapja barátai részéről, sem más részéről nem érte szemérem elleni erőszak”. Még azt is leírja: hogy ha mégis történt bűncselekmény, „akkor a gyermek elmondása alapján arra lehet következtetni”, hogy a kislány „nem tanúsított ellenállást”.
A kislány ekkor ötéves volt.
Az egymásnak ellentmondó vélemények miatt újra meghallgatták a két szakértőt. Az elsőként kirendelt pszichológus kollégája megállapításait megismerve elbizonytalanodott, elfogadta annak véleményét, de leszögezte, hogy mindamellett további vizsgálatokra lenne szükség. Az eljárás során meghallgatták a gyerekkel napi kapcsolatban lévő óvónőket, óvodai dolgozókat, akik nem észleltek olyan jeleket, amelyek arra utalnának, hogy szexuális bűncselekmény áldozata lenne a kislány. Közben az anya újabb igazságügyi pszichológus szakértőt vont be, aki úgy vélte: a kislány rajzaiból és elbeszéléseiből feltételezhető a szexuális bántalmazás megtörténte. Ezt a véleményt azonban a rendőrség nem találta megalapozottnak. A nyomozás megszüntetése ellen panaszt nyújtottak be, de ezt az ügyészség elutasította. Az erre születő pótmagánvádat a bíróság utasította el. Most az elutasítás fellebbezését mérlegeli a bíróság.
A Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomozást folytat, mert felmerült, hogy a BRFK-n az eljárás során számos szabálytalanság történt. Bucsai Orsolya szerint erre utal az, hogy Bojár Iván András több beadványt írt a nyomozóhatóságnak épp azzal a szakvéleménnyel kapcsolatban, amely számára kedvezőtlen volt. Csakhogy elvileg ezt a véleményt ő nem is ismerhette, hiszen nem volt meggyanúsítva. A nő egy iratismertetés alkalmával szembesült azzal, hogy kilenc, az üggyel nem foglalkozó, azaz illetéktelen rendőr nézett bele a Bojár-ügy aktáiba.
A párhuzamosan folyó gyerekelhelyezési per során pszichológus vizsgálta az anyát és az apát is. A Népszabadság birtokában lévő irat szerint a szakértő Bojárról indulati-érzelmi labilitást, laza normatartást, alacsony kudarctoleranciát állapított meg. A gyerekneveléssel kapcsolatban pedig azt írja: „nevelési képessége az elvárhatótól jelentősen elmarad”. E vizsgálatból kiderül az is, hogy a pszichológus szerint nincs anyai bántalmazásra utaló jel a kislánynál. Az anyáról megállapítja, hogy személyisége „neurotikus-dependens vonásokat tartalmaz”, azonban gyereknevelésre alkalmas. A per során a gyerek jelenlegi óvodájának pedagógusai is véleményt alkottak a kislányról. Azt írják, a kislány eltér kortársaitól. Nagyon szégyenlős, de a fiúkortársakkal kacérkodik, másként játszik, ami szintén nem jellemző erre a korra. Amikor az apjával délelőtti kapcsolattartáson van, a találkozások után zaklatottan érkezik az óvodába, és másnap is ingerlékeny.
Az anya márciusban felkereste a Debreceni Egyetem Gyerekgyógyászati Intézetének gyerekpszichológiai szakrendelését. Iskolaérettségi kérdésekkel fordult a szakemberhez. A pszichológus heti két alkalommal találkozik a kislánnyal, és feltűnt neki, hogy az apai láthatások kapcsán a gyerek „komoly belső feszültséget él át”. Ez a szakember határozottan azt javasolja, hogy az apai kapcsolattartás szüneteljen. Májusban ez a pszichológus – mint a gyerekvédelmi jelzőrendszer tagja – a gyerekjóléti központtal közölte, hogy a gyerekkel kapcsolatban „súlyos veszélyeztetettség gyanúja áll fenn”.
Folyamatban van egy rendőrségi ügy is az I. kerületi kapitányságon. Itt az anya feljelentései alapján vontak össze korábbi bántalmazási ügyeket. Így hivatalból eljárás folyik kiskorú veszélyeztetése és bántalmazása, továbbá az anya feljelentésére súlyos testi sértés és zaklatás miatt. Bojár Ivánt gyanúsítottként hallgatták ki.
Az Atv.hu megkeresésére Bojár azt mondta, „a bíróság soha nem tartotta távol a gyermektől, és nem döntött a gyermek elhelyezéséről, noha folyamatosan figyelemmel kísérte a rendőrségi nyomozást”. A rá nézve kedvezőtlen szakértői véleményekkel kapcsolatban kijelentette: azokat az anya „vásárolta”. Lapunknak Bojár nem kívánt nyilatkozni. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy számos férfitársa kereste meg azzal, hogy így akarják őket tönkretenni.
Az anya ügyvédje poligráfos vizsgálatot kért ügyfelétől. Bucsai Orsolya ezt vállalta. A vizsgálat szerint egyik kritikus kérdésre sem adott megtévesztő választ. Az ügyvéd felajánlotta a hazugságvizsgálatot Bojárnak is, aki az ügyvéd tájékoztatása szerint ezt megtagadta.
