galéria megtekintése

Egy terroristát is beengednének 400 euróért?

14 komment


Fekete Gy. Attila

A személygépkocsik, kisbuszok sofőreitől tíz, a nagyobb buszoktól csak öt eurót kértek és kaptak utasonként a Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítési adatai szerint a záhonyi határátkelőnél tavaly leleplezett határrendészek. Egyes határrendészek szolgálatban simán kerestek így havi egy-kétezer eurót is – tudta meg a Népszabadság.

Korrupció és más bűncselekmények gyanújával tavaly négy akcióban lényegében a záhonyi határátkelő teljes állományát lecseréltette a ügyészség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Először két hullámban levadászták a csempészekkel üzletelő NAV-osokat, majd szintén két akcióban a határrendészek következtek.

Bár összesen több mint száz rendőr és vámos csuklóján kattant a bilincs - többségük azóta is előzetesben van -, sem az ügyészeknek, sem a védelmi szolgálat munkatársainak nincsenek kétségei afelől, hogy

Záhonyban mindezek ellenére nem szűnt meg a korrupció.

 

Egy, a tavalyi akciókban is részt vett forrásunk azt mondta: az első rajtaütés után három napig csend-rend-fegyelem uralkodott Záhonyban. Nem kértek pénzt a belépő autók és buszok sofőreitől a gyorsabb beléptetésért. Majd, mintha mi sem történt volna, folytatódott minden. Ahogy más, Magyarország uniós külső határain lévő határátkelőn sem, ahol szintén voltak tömeges őrizetbe vételek az elmúlt évben. Túl nagy a kísértés.

Akik rendszeresen járnak Romániából, Szerbiából, Horvátországból és Ukrajnából, nem egy határátkelőn hallhatják a magyar határrendészektől a „kofé" és a „csáj" szavakat. Sok helyen így kérik a kenőpénzt.

Kávé-, illetve teapénzként.

Legalábbis azoktól, akik még nem ismerik a helyi etikettet és az útlevelükkel együtt nem adják át azt a pár eurót (van, ahol egy-két euróval is beérik), ami garantálja, hogy ellenőrzés nélkül, gyorsan beléphetnek az Európai Unióba.

Nem fizetés esetén többórás tétlen várakozásra és mindenre kiterjedő vizsgálatra számíthat az autós. Többnyire még ekkor sem szedik szét az autóját, pakoltatják ki a csomagjait, csak félreállítják pár órára. Ha megjött az esze, és kellően kárpótolja a határrendészeket a nem fizetéssel okozott kellemetlenségért (mondjuk egy-két euró helyett ilyenkor már illik legalább ötöt adni fejenként), továbbmehet akár ellenőrzés nélkül is.

Rendszeresen panaszkodtak az utasok a különböző internetes portálokon, közösségi oldalakon a határátkelőkön zajló korrupció miatt. Néhány esetben a térfigyelő kamerák segítségével lelepleződött egy-egy határrendész, de akik a helyükre léptek, folytatták, ahol az elődeik abbahagyták.

Aki nem tejelt, az szigorú ellenőrzésre számíthatott. Talán még ma is számíthat
Aki nem tejelt, az szigorú ellenőrzésre számíthatott. Talán még ma is számíthat
Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Záhonyban a vámosok levadászása után a rendőrök pontosan tudták, hogy ők következnek. A titkosszolgálat által lehallgatott beszélgetéseik részben arról szóltak, hogy ez az év a védelmi szolgálat éve lesz. És persze arról, hogy melyek azok a gyanús jelek, amelyek arra utalnak, hogy a vizsgált utas vagy fuvarozó a szolgálat embere. Vagy, hogy kinek milyen „tuti fülesei vannak a következő ellenőrzés várható időpontjáról”.

A védelmi szolgálat és az ügyészség illetékesei szerint azonban nem volt könnyű a bíróság előtt eredményesen felhasználható bizonyítékokat gyűjteni a korrupt rendőrökről és vámosokról.

Arrafelé mindenki mindenkit ismer.

Előfordult, hogy a vámos és a cigarettacsempész ugyanabban a faluban született, egy iskolába járt, és ma is egy kocsmába járnak.

A határrendészek is helyiek, akik már messziről megismerik azokat, akik rendszeresen átjárnak Magyarországra. Eleinte minden további nélkül átengedik őket, tesztelik, nem a védelmi szolgálat emberei-e. Később mind hosszabb időre félreállítják őket „tételes ellenőrzésre”. Ez addig tart, amíg a sofőr rá nem kérdez, nem lehetne-e gyorsítani az eljárást. „Nem”, mondják erre a dörzsöltebb határrendészek, majd megmutatják melyik autóstól kérdezzék meg, hogy mennek itt a dolgok.
A rutintalanabbak viszont lehallgatóik legnagyobb örömére bemondják a tarifát.

Ezek a határrendészek és vámosok arra játszanak, hogy az általuk lehúzott autósok között is szép számmal akadnak, akik seftelni, fekete munkát végezni jönnek Magyarországra. Nekik egyáltalán nem mindegy, mennyi ideig kell a határon vesztegelni. És az alapos ellenőrzésből sem kérnek. Nagyjából ugyanaz áll a buszokkal érkezőkre is.

A valódi turistákat szállító járművek sofőrei azért fizetnek, hogy utasaik minél hamarabb elérhessék úti céljukat. Azok, akiknek az utasai maguk is érdekeltek a határon átnyúló feketekereskedelemben, azért is, hogy elkerüljék a mindenre kiterjedő ellenőrzést.

Tudják a vámosok és a határrendészek is, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat milyen titkosszolgálati eszközt vethet be azért, hogy leleplezze a határon átlépők lenyúlását. Akár bűncselekményt is elkövethetnek. Például megvesztegethetik a határrendészeket, a vámosokat. Ha sikerül, az akciójukról rejtett kamerákkal, mikrofonokkal készült felvételekkel együtt átadják a leleplezett hatósági embereket az ügyészségnek.

Záhonyban - de valószínűleg más uniós külső határátkelőhelyeken is - a jelek szerint a védelmi szolgálat minden helyiséget lehallgatott. Sőt, még az épületeken kívül dohányzó helyeket és parkolókat is. Hallották, hogy a rendőrök tudják, hogy közeleg a lebukás.

„Mind megyünk a sittre",

mondogatták, de álltak le. Bíztak abban, hogy kiszúrják a védelmi szolgálat embereit. Meg, hogy elég ügyesen teszik zsebre a kenőpénzt ahhoz, hogy ne bukjanak le.

Forrásaink szerint már arra is volt példa, hogy a korrupt hatósági emberek, a piszkos pénzek továbbítására a nemzetközi bűnszervezetek által is előszeretettel használt Western Unionon keresztül adatták fel maguknak a kenőpénzt. Ez a cég bárkinek fizet a világ bármelyik pontján, aki be tudja mutatni az átutaláshoz tartozó kódot. Ha a sofőr rossz kódot adott meg, vagy elfelejtett utalni, jobb, ha messze elkerülte azt a határt a későbbiekben.

Ám, főleg a záhonyiak és a röszkeiek, hiába tudták, hogy „rajtuk van az elhárítás", napi egy-kétezer euró a zsebbe túl nagy kísértést jelentett. Olykor még beesett egy-egy zsírosabb falat is. Dokumentált olyan esetet is információink szerint a védelmi szolgálat, amikor valaki hamis útlevéllel próbált meg belépni Magyarországra,

de miután fizetett 400 eurót, hirtelen kiderült, hogy az útlevelével mégiscsak minden rendben van.

Arról forrásaink nem kívántak beszélni, hogy ez az eset is csak egy volt az ő provokációik közül, avagy egy nem uniós polgár, esetleg egy terrorista lépte át így a határt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető