Tehát forgatókönyvek fejlesztésére (sokan ezt is az új rendszer előnyei közé sorolják), nagyjátékfilmek gyártására elvileg van pénz, méghozzá komoly feltételek mellett, mert az alap igen szigorú gazdasági ellenőrzést vezetett be. A probléma az, hogy a reformok időszakában lényegében sikerült megszüntetni a magyar filmkultúrát.
A számok egyértelműek: az Európai Audiovizuális Obszervatórium adatai szerint 2011-ben 7,2 százalékos volt a magyar filmek piaci részesedése, 2012-ben ez a szám 1,9 százalékra, tavaly pedig 1,5 százalékra esett vissza.
Méghozzá úgy, hogy 2013-ban már az első „új hullámos” mozik is kijöttek: a kritika által földbe döngölt Coming out, a hatalmasat bukó Isteni műszak és a Karlovy Vary-i fődíjtól a majdnem Oscar-jelölésig jutó A nagy füzet. (Utóbbi érdekessége egyébként, hogy még a Magyar Mozgókép Közalapítvány kezdte el fejleszteni, majd az eleinte a Vajnával versenyezni próbáló Szőcs Géza is támogatta úgy százmillió forinttal.)
 |
Póz filmbemutatókhoz, de hol vannak a premierek?
Szabó Bernadett / Népszabadság/archív |
Ugyanakkor Andy Vajna 2012-re négy, tavalyra pedig nyolc bemutatott egész estés nagyjátékfilmet ígért. Igaz, a filmalap többnyire lelkesen kommunikálja, hogy már harminc filmet leforgattak, csupán az a kérdés, hogy ezek vajon hol vannak.
Ami viszont konkrétum: a magyar filmek statisztikai kimutathatatlansága, azaz a másfél százalék. Ez a tény pedig már azért is megdöbbentő, mivel például Lengyelországban a hazai filmek piaci aránya 20,4 százalék, a magyar piachoz hasonló méretű Csehországban pedig 24,2 százalék, ráadásul az éves top 10-es nézettségi listán öt film cseh gyártású.
Számos, a neve elhallgatását kérő piaci szereplő szerint a magyarországi filmes kultúrának ez az eddig példátlan leépítése nem véletlen, mivel így szabad út nyílik a magyar piacon az amerikai (értsd: hollywoodi) művek piaci részesedése előtt: ez több mint 80 százalék volt tavaly, ennek pedig nyilván örül például a közvetve Andy Vajna nevéhez köthető piacvezető forgalmazó, az InterCom.
Mint ahogy sokak szerint az sem véletlen, hogy az Inter-Com forgalmazta a nézők visszacsábítására szánt Megdönteni Hajnal Tímeát című vígjátékot. Mindenesetre ez, illetve a már említett Coming out túllépett a százezer eladott mozijegyen.
A Vajna-rendszer nem foglalkozik a magyarországi forgalmazás támogatásával. A profit ugyanis máshol keletkezik
Mindenki elgondolkozhat azon, hogy vajon megérték-e a beléjük invesztált csaknem háromszázmillió forint állami pénzt. Az biztos, hogy a magyarországi számok és piaci trendek szembemennek az európai elvekkel, melyek a hollywoodi dömping visszafogását ambicionálják, méghozzá nem feltétlenül úgy, hogy „hollywoodias” zsánerfilmeket készítünk.
Igaz, a filmalap elmondhatja, hogy finanszírozták a Berlinálén debütáló, Császi Ádám rendezte Viharsarok című filmet és a Cannes-ban győztes Mundruczó Kornél-mozit, a Fehér Istent. Előbbi marginális nézőszámot ért el itthon, utóbbit derekasan terjeszti a már említett InterCom, de ez nem változtat a tényen, hogy a Vajna-rendszer nem foglalkozik a magyarországi forgalmazás támogatásával. A profit ugyanis máshol keletkezik.
 |
Nagy ígéretekkel indult
Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív |
A 2004-ben elfogadott filmtörvény egyik nagy eredménye volt az úgynevezett 20 százalékos adókedvezmény, amit a Magyarországon készülő hazai, koprodukciós vagy külföldi filmekbe befektetők élveznek. A biznisz jól indult, a Guillermo del Toro rendezte Hellboy 2. volt az első nagy hollywoodi produkció, amelyet sikerült „elkapni”: ez a mű az akkoriban még szintén Vajna-érdekeltségű etyeki Korda Stúdióban készült.
Számos bérmunka is érkezett egészen 2008-ig, amikor az Európai Bizottság – a konkurens országok kezdeményezésére – felfüggesztette egy időre az adókedvezményt. A második csapás az Orbán-kormányhoz fűződik: ez egy másik adókedvezményt, a taót kiterjesztette a sportcélú támogatásokra is, ami után jelentősen visszaestek a cégek filmes ráfordításai. 2012-ben a sportra 40 milliárd, míg filmekre csak hárommilliárd jutott – két évvel korábban a filmes adóigazolások összege meghaladta a hétmilliárdot.
Ugyanakkor egyfajta növekedés mégiscsak elindult: a Nemzeti Filmiroda nyilvántartása szerint tavaly 35 százalékkal növekedett a közvetlen filmgyártási költés a 2012-es évhez képest. Érdekesség, hogy ahogy arra a Napi.hu rámutatott, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. csaknem ötmilliárd forintot adakozott a filmalapnak. Erre nyilván azért volt szükség, hogy a filmalap letéti számlája ne legyen üres, hiszen csak erről lehet kifizetni az adókedvezményt.
Ugyanakkor Joaquín Almunia, az EB versenyjogi kérdésekért felelős biztosa június 24-i keltezésű levelében jóváhagyta, hogy ősszel (a filmtörvény újabb módosítása után) az adókedvezmény 25 százalékra nőjön, bérmunkák és koprodukciós művek esetében pedig 30 százalékra. A kormány célja: visszacsábítani az azóta inkább Romániát és Bulgáriát választó nagy költségvetésű amerikai bérmunkákat, bár ezekben a magyar kreatív részvétel minimális.
Sokan botrányosnak tartják, hogy 2012-ben például a Die Hard ötödik részét gyártó produkció mintegy kétmilliárd forintos közvetett állami támogatásban részesült, miközben magyar filmre nulla forint jutott. A bővített adókedvezménnyel persze jól jár a korábban a kormánybiztos által alapított Digic Pictures Kft. is: a kulturális értéket nem hordozó, öldöklős videojátékok gyártásában részt vevő cég a filmtörvény 2013-as módosítása következtében jogosult a közvetett állami támogatásra.
