galéria megtekintése

Egy szájsebész megfejtette Zrínyi Miklós halálának rejtélyét

33 komment

NOL

A történészek régi vitáját elevenítette föl egy szombathelyi történelembarát orvos, aki pontos okát adta annak, hogy miért nem ölhette meg Zrínyi Miklós költőt és hadvezért egy vadkan, miként az a császári leiratokban szerepelt. Dr. Nemes István újragondolta az 1664. november 18-án, a kursaneci erdőben történt eseményeket. 

Dr. Nemes István, a Markusovszky Kórház arc-állcsont és szájsebészetének osztályvezető főorvosa – akinek szakmailag besegített Tolvaj Balázs patológus orvosszakértő is – több helyen publikálta kétségeit Zrínyi Miklós költő, hadvezér és államférfira vonatkozó, évszázadok óta magát tartó vadkantámadás elmélettel kapcsolatban – írja a Nyugat.hu. Nemes doktor nemcsak a történelem megszállott kutatójaként, de éppen az ominózus vadkantámadáshoz kapcsolódó szakterület orvosaként is újragondolta az 1664. november 18-án, a Csáktornya közeli kursaneci erdőben történt vadászatbalesetet.

– Eredetileg történelemtanár szerettem volna lenni – nyilatkozta az orvos –, bár igazából inkább a történelemkutatás állt közel a szívemhez. Végül mégis az orvosi pálya mellett döntöttem, de a történelem szeretete mindmáig megmaradt bennem. Az utóbbi három évben olyan érdekes könyvek kerültek a kezembe, amelyekben megdöbbentő tényeket fedeztem fel. Egyebek mellett Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban is. Perjés Géza könyvtárban fellelt egyik 1965-ös művében olvastam Bethlen Miklós későbbi erdélyi kancellár szemtanúként tett vallomását Zrínyi haláláról. Bethlen leírta a sebeket, amelyeket a halott férfin látott a hintóban, ahol az ölében tartotta kora nagy egyéniségét. Bethlen pulzust tapintott a hadvezérnél, amikor befutott az erdőbe hozzá, ami még csak a klinikai halál állapotára utalt. A csuklóján pedig körömnyomokat fedezett fel, olyanokat, amilyeneket vaddisznó nem ejthet. Ez a tény arra utal, hogy Zrínyit lefogták, és minden valószínűség szerint meggyilkolták. 

Nemes doktor szerint "egy politikai állásfoglalással zárták le annak idején a Zrínyi-tragédiát, amelybe a vadkantámadás elmélete igen jól beleillett." Könnyű és következmények nélküli ez a magyarázat. A történészek azóta sem merték ezt cáfolni (annyit jegyeznénk meg meg, hogy a dörzsöltebb töritanárok azért mindig hozzátették: egy vadkannak álcázott császári ügynök is végezhetett Zrínyivel – A szerk.) Az orvos úgy véli, a tanúk elmondásai részlegesek, ellentmondásosak, és nem lehet kizárni a befolyásoltságot sem. A „vaddisznópárti" történészekről a szájsebésznek nincs jó véleménye, "szívós, összetartó és ellentmondást nem tűrő társaság", mondta róluk, "akiket szinte lehetetlen meggyőzni." Hivatkoznak például Eszterházy Pál nádor véleményére, aki ott sem volt a vadászaton. 

 

– Boncolás nélkül nagyon nehéz szakszerű álláspontot kialakítani, de a testen lévő külsérelmi nyomok sokat elárulnak, s ezek engem arról győztek meg, hogy nem vaddisznó okozta a költő-hadvezér halálát – mondta Nemes. – Minden sebet értékeltem, külön-külön azt vizsgálva, hogy ejthette-e vadkan vagy sem. A körmös sérülések például egyértelműen cáfolják a vadkanelméletet, de más sebek is kétségessé teszik ezt. Bethlen akkori tanúvallomását már régen ki kellett volna szúrnia akár orvosnak, akár történésznek. 

Nem vaddisznó okozta Zrínyi halálát Nemes István szerint
Nem vaddisznó okozta Zrínyi halálát Nemes István szerint
Wikipedia

A Nyugat közli a tanulmányával szép, de visszhangtalan sikereket elérő orvosi csapat következtetéseinek lényegét is. Ez valóban figyelemre méltó. „...A Zrínyi Miklós halálát okozó jobb oldali, mély nyaki sebet elvileg okozhatta vaddisznó, de ez a fajta sérülés csak extrém ritka testhelyzetben fordulhat elő. Valószínűbbnek látszik az idegenkezűség: bozótvágó késhez, machetéhez, jágerkéshez hasonlító vágóeszközzel, hátulról végrehajtott erős csapással lehet a szemtanú beszámolójának megfelelő hosszúságú, egyenes vonalú, nyaki képleteket, izmokat „kettészakasztó", a nyaki gerinc felé dorzális irányban (hátrafelé) mélyülő sebet okozni. A merénylő Zrínyi háta mögött állhatott, ezért maradhatott észrevétlen, de a rossz pozíció miatt csapása elakadt a nyaki gerincnél, és nem tudta a célba vett gégét és a nyaki főverőeret átvágni, ami az áldozat gyors fulladásához, illetve elvérzéséhez vezetett volna. Sérülhetett ugyanakkor a zsákszerűen tágult fő nyaki gyűjtőér, vénás jellegű, elhúzódó elvérzést okozva. A bal oldali arcsebek a halál után is keletkezhettek, azokat a sérült védekezés nélkül nem tudta volna elviselni, kivéve, ha védekezésre képtelen, eszméletlen állapotba került vagy lefogták. Erre utaló sérülést Bethlen Miklós észlelt is: Volt a kezén valami kis körmöcslés, de az semmi sem volt. A jelentéktelennek tűnő hámsérülések, körömnyomok könnyen keletkezhettek akkor, amikor a bánt lefogták és kicsavarták a kezéből a puskát, esetleg a tőrt is. Ezt annál is könnyebben tehették, mert az éles nyaki trauma miatt lehetséges részleges karfonat- (felső végtag érző- és mozgatóidegei) sérülés esetén is Zrínyi a jobb karját védekezésre, vagy fegyverhasználatra nem tudta használni. Az idegi sérülések következtében érzészavar keletkezhetett a vállon, a felkar külső oldalán és az alkar orsócsont feletti részén is. Azonnal megszűnt a jobb kar hajlítóereje, a nyak, a váll bőre, illetve a felkar és alkar külső része is érzéketlenné vált. Ezért nem tudott Zrínyi lőni: mivel a könyöke kiegyenesedett és a karja befelé fordult, erőtlenül lógott, így a puskát emelni és célra tartani nem tudta, bár a csukló és kéz ereje megmaradt, tehát a fegyver nem esett ki a kezéből.

A merénylők ekkor kicsavarhatták a kezéből a puskát, majd valószínűleg leteperték az áldozatot, hason fekve a földre szorították és várták, hogy elvérezzen, továbbá összevagdoshatták a lefogott, erősen vérző Zrínyi arcát is. A kínzásszerű késvágásokkal magyarázható, hogy egyesek Zrínyit hallották jajgatni, nem pedig Pókát, ahogyan az Magliani nyilatkozatában szerepel. Az érkező szemtanúk azonban megzavarták a merénylőket, akik otthagyták a sérült, hason fekvő Zrínyit, akiben még volt annyi erő, hogy felálljon és néhány mondatot szóljon, de utána a vérveszteség következtében kialakuló vérnyomáscsökkenés, szédülés, izomgyengeség miatt le kellett ülnie és feküdnie, majd elvesztette az eszméletét és meghalt." 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető