A járőrkocsi állítólag a legközelebbi mentőállomásra vitte Welszt, ahol azonban már a gyors és szakszerű beavatkozás ellenére sem tudták megmenteni az életét.
A hatóságok különösen szűkszavúak. A BRFK kétsoros közleményéből csak annyi derül ki, hogy „Rendőri eljárás során 2014. március 20-án a fővárosban életét vesztette egy 41 éves budapesti férfi. A haláleset körülményeit a Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi Rendőrkapitányság Rendkívüli Haláleseti Osztálya vizsgálja”.
Azt, hogy a járőrök észlelték, hogy valami baj lehet Welsszel, és hogy ők vitték be a mentőállomásra, állítólag a közleményben meg sem nevezett elhunyt személyiségi jogaira tekintettel, valamint a jogvédők támadásait elkerülendő nem hozták hivatalosan nyilvánosságra.
A mentők sem voltak bőbeszédűbbek. Győrfi Pál szóvivő is csak annyit közölt, hogy a nap folyamán megkíséreltek újraéleszteni egy 40 év körüli férfit, ám a szívműködését nem sikerült helyreállítani.
A Simon-ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője tagadta, hogy közük lenne Welszhez – persze, ha nem ezt teszi, akkor be kellett volna ismernie, hogy ő volt a Simon-ügy egyik gyanúsítottja, akit még a rendőrség vont eljárás alá, de a különböző ügyek egyesítése során az aktái átkerültek az ügyészségre. Nagy Andrea közlése szerint a Simon-ügynek továbbra is három gyanúsítottja van. Ebből persze nem feltétlenül az következik, hogy Welsz nem szerepelt a gyanúsítottak között, csupán még nem hozták meg azt a formális határozatot, amellyel a bekövetkezett halála miatt megszüntetik vele szemben az eljárást.
Welsz halálának oka egyelőre ismeretlen. A boncolásig senki nem kíván találgatásokba bocsátkozni, egy rendőrségi forrásunk csak annyit mondott: „külsérelmi nyomok nem voltak a testén”.
Már szinte köztudomású tény volt Budapesten, hogy a magát évek óta bissau-guineai diplomatának kiadó Welsz (valójában nem volt az) számos embernek állított ki az afrikai ország korrupt hatóságaitól pénzért vett útleveleket. Ismerői korábban azt mondták lapunknak, hogy közel félezer úti okmányt állíthatott ki. Nemcsak útleveleket, hanem forgalmi engedélyeket is, amelyekhez bissau-guineai rendszámokat is adott – persze jó pénzért.
Információink szerint, miután kiderült, hogy Welsz jó kapcsolatokat ápolt Simon Gáborral, a hatóságok elkezdtek vizsgálódni a Panamában már hónapok óta offshore-csalással gyanúsított férfi körül (is). Bár panamai kérésre a rendőrség 2013 végén őrizetbe vette, a bíróság pár nappal később szabadon engedte, miután a panamai kiadatási kérelem nem felelt meg a magyar törvényi követelményeknek.
Úgy tudjuk, Welsz érdi házában már korábban is tartottak egy házkutatást, ahol a hatóságok több, magyar állampolgárok részére kiállított útlevelet, illetve kitöltött útlevéligénylő lapot találtak. Egyes források szerint több, általa kiállított útlevél fénymásolata is előkerült. Nem hivatalos értesülésünk szerint előkerült az a Simon édesanyja személyes adataival kiállított okmány is, amellyel Simon egyik, a hatóságok által eddig meg nem nevezett ismerőse számlát nyitott egy magyar bankban. Erre a számlára később 75 millió forintot helyeztek el. Simon vagyonnyilatkozataiban ennek az összegnek sincs nyoma, ahogy a korábban egy osztrák bankban a saját nevére nyitott bankszámlán elhelyezett összesen mintegy 240 millió forintnak sem volt.
Welsz halálhírére számos politikus és vállalkozó kezdett vad telefonálgatásba, hogy vajon mi történhetett a férfival. Valójában mindannyian arra kíváncsiak, mit mondott el eddig a hatóságoknak (állítólag együttműködő volt), és főleg, hogy milyen dokumentumokat adott át a részükre.
Bárándy Gergely MSZP-s politikus még jóval Welsz halálhírének napvilágra kerülése előtt azt kérdezte Polt Pétertől, tervezi-e az ügyészség vádalku alkalmazását a Sólyom Airways tulajdonosával kapcsolatban, és azt, hogy ezzel a várható büntetésének enyhítésében érdekelt gyanúsított vallomására alapozza a vádat. Rendelkezik-e az ügyészség egyéb bizonyítékokkal, amelyek a férfi kijelentéseit a vallomásával egyezően támasztják alá?
A Hír Tv és az Index információi szerint több szocialista (baloldali) politikusnak is van bissau-guineai útlevele, de más pártok prominenseinek a neve is felvetődött már ezzel összefüggésben. Az érintettek cáfolnak és perrel fenyegetik az őket kérdező újságírókat, bár volt, aki elismerte, hogy eljátszott a beszerzés gondolatával, de aztán letett róla.
Welsz környezetében ugyanakkor többen „esküsznek rá”, hogy nemcsak egy párt vagy szervezet képviselőinek adott útlevelet, vagy más afrikai okmányt, hanem bárkinek, aki azt meg tudta fizetni. A kérdés most már az, hogy halála előtt mennyire avatta be „üzleti titkaiba” a hatóságokat Welsz, illetve mi mindent adott át (vagy találtak meg nála és foglaltak le).
Az ügyészség tavaly november óta nyomoz Simon Gábor gyanús pénzügyei miatt. Azóta, hogy az osztrák pénzmosás elleni szolgálat tájékoztatta magyar partnerszervezetét, hogy Simon 2008. január 28-án 575 ezer eurót, majd 2009 áprilisában további 169 ezer dollárt fizetett be készpénzben egy osztrák pénzintézetben a saját nevére nyitott értékpapírszámlára. A bank, ahol Simon a vagyonbevallásaiban soha nem szerepeltetett összegeket tartotta, egyike azoknak a pénzintézeteknek, amelyek a XVIII. kerületi önkormányzat 2008-as és 2009-es kötvénykibocsátásában közreműködtek.
Felvetődött a gyanú, hogy a Simon eltitkolt számláin tárolt összeg esetleg összefüggésben lehet a kötvényüggyel. Ezt a gyanút erősítette az a tény is, hogy az ügyészség újraindította a kerület új vezetésének feljelentése nyomán a kötvénykibocsátásokkal összefüggésben korábban elrendelt, majd bűncselekmény hiányában megszüntetett nyomozást.
Később azonban kiderült, hogy Simon és barátnője egy időben vásároltak budai sorházi lakásokat közel 100 millió forintért, majd felmerült a gyanú, hogy a volt képviselőnek van még egy 50 milliós és egy 75 milliós eltitkolt befektetése is. A hamis képviselői vagyonnyilatkozatai miatt több rendbeli magánokirat-hamisítással, valamint több, különböző jogi minősítésű adócsalással gyanúsított Simon jelenleg előzetes letartóztatásban van.
