Az idén ennek ellenére jóval kisebb érdeklődés mutatkozik az önkormányzati választás iránt, mert korábban több mint 800 – többségében civil – szervezet próbálkozott, most viszont kétszáznál alig vannak többen. Akkor a nyolcezret is meghaladta a polgármesterjelöltek száma, az egyéni képviselői mandátumokért 78 ezren versengtek. A vasárnapi adatok szerint viszont a településvezetői posztra úgy ötezren, a képviselői tisztségre pedig nagyjából harmincezren pályáznak.
Egyelőre megyei listát is kevesen állítottak – Somogyban még egyet sem, míg Békésben és Nógrádban is csupán négyet –, igaz, a megyei közgyűlések érdemi hatáskörrel nem rendelkeznek, nincs különösebb tétje, ki szerzi meg a többséget. A vasárnap délutáni adatok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egy-egy elnyerhető posztra – ezek száma a polgármesteri, helyi önkormányzati és megyei közgyűlési tisztségekkel együtt 17-18 ezerre tehető – átlagosan ketten, a tízezer lakos alatti településeken pedig másfelen pályáznak.
A kormányoldal versenyt hirdetett, kilátásba helyezve, hogy a leggyorsabban és a legtöbb támogatót gyűjtik össze. Ígérték, hogy az összesen 3200-ból csaknem 1200 településen szavazhat majd a lakosság a Fidesz–KDNP saját polgármesterjelöltjeire, illetve a pártszövetség által támogatottakra. Úgy tűnik, a lendület alábbhagyott, mert vasárnap délutánig csupán mintegy hatszáz településvezetői posztra jelentettek be jelöltet.
Kétségtelen, hogy ezzel is toronymagasan vezetnek, mert a Jobbik 141 fővel a második, míg a baloldali pártok önállóan, illetve különféle formációkba tömörülve sem sokkal jutottak száz fölé, az LMP pedig 26-nál tartott. Az összehasonlítás kedvéért: 2010-ben az MSZP még 180 helyen indult a polgármesteri posztért. A nagyobb városokban nagyobb az érdeklődés is: Veszprémben hárman, Nyíregyházán négyen, Győrött és Szombathelyen öten, Pécsen és Miskolcon hatan, Székesfehérváron heten versengenek a polgármesteri posztért.
Budapesten Tarlós Istvánnak egyelőre három kihívója van, bár tucatnyian igényelték az aláírásgyűjtő íveket. Egyébként a megyeszékhelyeken – és a fővárosban – a baloldal mindenütt indul, de a választók dolgát nem könnyíti meg, hogy néhol egymás ellen is. A DK, a Magyar Liberális Párt (MLP) és a Modern Magyarország Mozgalom ugyanis több helyütt – egyebek között Győrött, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Pécsen – külön utakon jár.
Az ellenzék zavart okozhat azzal, hogy egyes budapesti városrészekben több polgármesterjelöltjük van. Ennek oka: ahhoz, hogy a pártok fővárosi kompenzációs listát állítsanak, 13 kerületben kell indulniuk. Ezért az eleve esélytelennek tartott helyeken – ilyen a II., a XII. vagy a XVI. kerület – három baloldali jelölt is lesz. Nehezebben követhető, hogy az egyéni önkormányzati mandátumokért milyen logika mentén indítanak közös, illetve önálló jelölteket.
Erre a legjobb példa talán az I. kerület: egyes körzetekben az MSZP–MLP páros egyedül lesz, máshol a DK-val verseng a voksokért, megint másutt beszáll melléjük az Együtt–PM is. A III. kerületben sem sokkal jobb a helyzet, mert ott az Együtt–PM, az MLP és az MSZP rabol majd egymástól szavazatokat.
