Gazdaságilag a legjelentősebb ágazat a hazai biotermesztésen belül a gabonatermesztés, de érdemes odafigyelni az ökológiai szőlészet-borászatra is, a közeljövőben ezen a területen jelentős fejlődés várható – állítja Drexler Dóra. – Egyre több közvetlen értékesítést folytató biokertészet is indul, lokális, személyes alapon szerveződő, rendszeres vásárlóközönséggel.
 |
Kishantos beszántása csak a kegyelemdöfés volt
Reviczky Zsolt |
Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke elmondta, jelenleg mindössze 130-140 ezer hektárnyi az ellenőrzött biogazdálkodási terület nagysága, pedig az EU-tagság kezdetén 400 ezer hektár volt a kitűzött cél, és még a tavaly elfogadott ökológiai gazdálkodási cselekvési terv is 350 ezer hektárral számol 2020-ig.
– Sok olyan támogatási forma létezik, amelyet az EU elfogad, a magyar gyakorlat viszont nem ismer – mondta Roszik Péter. Ilyen például a bioterületek és -termékek ellenőrzésére vagy az áruk promóciójára adható támogatás. Nálunk ehelyett az történik, hogy az itthon megtermelt biotermékek 80 százaléka alapanyagként elhagyja az országot, az idehaza kapható bioáru 90 százaléka viszont feldolgozott importtermék. De a nagyüzemi agrárlobbi és a vegyszerforgalmazók érdekcsoportja is nagyon erős Magyarországon – sorolta tovább az okokat Roszik.
A problémák között az alelnök is szóba hozta a tudáshiányt, megjegyezve, hogy ennek enyhítéséért Kishantos nagyon sokat tett. Létezik egy olyan terv, hogy biogazdának a jövőben csak azok jelentkezhessenek be, akik a termesztési feltételek teljesítésén túl a gyakorlati képzést és a szaktanácsadáson való részvételt is vállalják.
– A termelésben jók vagyunk, a piacmenedzselésben kevéssé – hangsúlyozza Kiss Attila, a Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület alelnöke. Mint kifejtette, a szervezetük rendszeresen szervez biopiacokat, ám a termelőket nehéz rávenni a részvételre. Azaz nem csak a támogatási rendszeren, hanem a gazdák gondolkodásán is változtatni kellene, ami szintén a szemléletformáló és képző centrumok feladata lenne.
Arra a kérdésünkre, hogy a mostanában érvényesülő kormányzati földpolitika milyen hatással van (vagy lesz) a biotermesztésre, a szakértők nem tudtak egyértelmű választ adni.
– Tudok példát arra is, hogy állami földpályázaton területet vesztett állattartó ökológiai gazdaság, és arra is van precedens, hogy kisebb földekhez jutottak új ágazati szereplők. A folyamat mérlegét még nem látjuk, a változások és a következmények folyamatos monitorozására van szükség – szögezte le Drexler Dóra.
Roszik Péter azt emelte ki, hogy az új földtörvényben a biotermesztők elővásárlási és előbérleti jogot kaptak a településükön, ám ez csak a szabad földpiacra vonatkozik. Az ágazat szereplői azt is fontosnak tartanák, hogy az ökológiai gyepterületek támogatásának (ebbe a kategóriába tartozik a nemzeti parki földek többsége) feltétele legyen az ökológiai állattartás, jelenleg ugyanis ez a szektor a biogazdálkodás legszerényebben teljesítő területe annak ellenére, hogy az adottságaink talán itt lennének a legjobbak.
