– Ha a két játék között kell választani, én a sakkot választom, teljesen függetlenül Wiedermann Helgától, az ő koordinátarendszerétől, Olli Rehntől meg Brüsszeltől. Mert csak a játékot nézem. Majd ha túl leszünk a kampányon, szívesen olvasok mindenféle könyveket. A Zuschlag-könyvet sem olvastam.
– Nem olvas?
– De, most éppen az angliai légi csata történetét olvasom, Vadászrepülők a címe, és ezzel párhuzamosan egy másik könyvet is, amikor időm engedi, Gibson sci-fi regényét, Neurománc a címe.
– A könyvből kiderül, hogy Matolcsy György állítólag bennfentes információkat adott ki az IMF visszahívásáról a Goldman Sachsnak. Ön viszont kimaradt a kötetből.
– Nyilván sok száz más emberrel egyetemben.
– De ön volt az, aki 2010. június 3-án majdnem bedöntötte a forintot.
– Debrecenben volt egy konferencia, az akkor elmondottakon mindenki meghökkent, de amit mondtam, mint ma már tudjuk, szóról szóra igaz volt.
– „Úgy tűnik az átadás-átvétel alapján, hogy a közvetlen államcsőd elkerülése a cél jelenleg, szűk esélyünk van arra, hogy elkerüljük Görögország sorsát, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint hittük" – ezt mondta.
– A Bajnai-kormány 600 milliárdos „lyukkal" adta át a költségvetést az Orbán-kormánynak.
– Önök állították, hogy nem 3,8 százalékos a hiány, hanem 7,2 százalékos.
– Igen, de ezt, ahogy Gyurcsány Ferenc mondta Őszödön, trükkök százaival elfedték.
– Ez már jóval később volt...
– Ráadásul az utolsó pillanatban vettek fel az IMF-től egy 20 milliárd dolláros hitelt, amit nekünk gyakorlatilag két év alatt kellett visszafizetni. A Gyurcsány-Bajnai kormány ezt teljesen tudatosan csinálta, azért, hogy megkössék az új Orbán-kormány kezét.
– A 20 milliárd dolláros IMF és EU-hitel nélkül nem lehetett volna elkerülni az államcsődöt.
– Mert olyan helyzetbe kormányozták az országot a szocialisták, hogy a görögökkel voltunk egy szinten.
– Világgazdasági válság volt.
– Tehát teljes mértékben beigazolódott, amit mondtam 2010. június 3-án. Az is, hogy a kényszerhelyzet miatt egyes intézkedéseink akár a gazdasági alkotmányosság határát súrolhatják.
– Orbán Viktortól akkor már értesült arról, hogy a kormány „szabadságharcos" gazdaságpolitikát fog követni? Az unortodoxia-terv készen volt?
– Abban teljesen biztosak voltunk, hogy nem fogjuk az IMF és a Brüsszel által ajánlott gazdaságpolitikát követni, mert azt Bajnaiék végrehajtották, és ez oda vezetett, hogy elvették a 13. havi nyugdíjat, a 13. havi bért, bevezették az ingatlanadót, megfelezték a családtámogatási rendszert, ne felejtsük el! Az számunkra a biztos út lett volna a semmibe.
– Úgy érti, hogy azonnal megbuktak volna a megszorítások miatt?
– Nem önmagában mi bukunk meg, hanem az ország. Görögország, Portugália, Spanyolország, a mediterrán térség országai – akik a szokványos utat követték – semmivel sincsenek előrébb, mint mi. Sőt, rosszabb helyzetben vannak.
– Nem volt teljesen felelőtlen, impulzív megnyilatkozás az ön részéről az államcsőd? Hiszen a 2010-es kormányváltáskor 273,5 forint volt egy euró, a nyilatkozata után pedig 278, majd 281 lett.
– 281 Szijjártó Péter nyilatkozata után lett. Mai szemmel nézve vágyakoznánk egy olyan stabil, erős forint után, de most egy kicsit ironizálok persze. Az igazság az, hogy a nyilatkozat őszinte volt, és ma már tudjuk, minden mondata szóról szóra igaz. És ez szándékos volt, akkor is, ha sokan megdöbbentek azon, hogy kormánypárti politikusok teljesen nyíltan beszélnek Magyarország helyzetéről. Mi komolyan gondoltuk, hogy szakítunk azzal az őszödi „hagyománnyal", amely a Gyurcsányt-kormányt jellemezte, hogy trükköznek, hazudnak, hamisítanak, becsapnak mindenkit és nem kormányoznak. Azt a nyilatkozatot „csak" én mondtam, nem Orbán Viktor vagy Kövér László, de tudtuk, hogy mit kell tennünk. A gólt is csak egy ember rúgja be, de világos, hogy védelem nélkül nem lehetne gólt rúgni. A politika ugyanis csapatjáték; van, amit a miniszterelnök mond, van, amit egy fontos város vezetője, van, amit a frakcióvezető. Azonban ez nem politikai haszonelvűség kérdése. Mást gondolunk az életről, mások az értékeink, máshogy vagyunk szocializálva, mint a szocialisták. Nem hatalmi párt vagyunk egy technokrata kormánnyal, ezért a baloldal elemzéséhez használt sablonok ránk alkalmazhatatlanok.
– Azt állítja, hogy nem az aktuális kényszerek határozták meg az Orbán-kormány ad-hoc, szabadságharcos kormányzását?
– Ez a gazdaságpolitika nem pillanatnyi intuíciók által vezérelt, hanem megfontolt értékválasztás és gazdaságfilozófia alapján működik.
– A magánnyugdíj-pénztárak einstandja nem improvizáció volt, a 3000 milliárd megszerzése érdekében?
– Nem, ez a fiskális politikánkból következik. A költségvetés alrendszereit ugyanis középtávon zárttá kellene tenni úgy, hogy a működési bevételek finanszírozzák a működési kiadásokat. A nyugdíjrendszer is akkor működik helyesen, ha a folyó bevételei fedezik a folyó kiadásokat. A magánnyugdíj-pénztári rendszer, mint ma már tudjuk, átverés volt. A veszteségeket nem is lehet letagadni. A válság kisöpörte a piacot, egy sor pénzügyi megtakarításról azt hitték, hogy van, de kiderült, hogy nincs.... Nekünk világos vezérelvünk van az életben, ahhoz igazítjuk a lépéseinket. Így, ha nem is tudjuk megmondani percről percre, hogy pontosan mi következik – mert a gazdaságpolitikát nem úgy kell elképzelni, mint egy film forgatókönyvét –, akkor is eltaláljuk egymás gondolatait, ha azok nincsenek leegyeztetve. Az elveinkből következnek a konkrét intézkedéseink is, ez az együttműködésünk alapja. Ha ön azonos értékrendet képvisel, mint a férje, akkor is hasonlót fog gondolni egy problémáról, ha nem egyeztetik előre az álláspontokat. Ez ilyen egyszerű. A technokratáknak kell pontról pontra megírt forgatókönyv, mert ők nem értékvezéreltek, ezért nem tudhatják, hogy milyen lépés következik.
– Feltételezem, a piaci működés szabályai szerint...
– Nagyon fontos gazdaságpolitikai elvünk, hogy „együtt sírunk-együtt nevetünk". Magyarul: ha megy a gazdaságnak, mindenki kereshet, bankok, vállalkozók, a reálbérek nőhetnek, a nyugdíjak emelkedhetnek, de ha baj van, válság van, akkor a válság költségeinek a viselésében mindenkinek részt kell vállalni, a tőkének is, a multiknak is, a bankoknak is. A szektorális különadókra a válság idején szükség van. Ha nincs válság, el lehet tőlük tekinteni.
– Nem tekintettek el, van bankadó, vannak különadók, holott Matolcsy György szerint két éve nincs válság Magyarországon. Emlékszik a tündérmesés CNN-interjújára?
– Egy krízisnek különböző szakaszai vannak. Abban igaza van Matolcsynak, hogy a válságnak egy mindent átható, rendkívüli erős érzete már nincs, de hogy túl lennénk rajta, az túlzás. Ez a válság a mi olvasatunkban más típusú válság, nem múlékony működési zavar. Azt látjuk, megindult a világpiac átrendeződése, Kína, India, Latin-Amerika, a Távol- Kelet részt kérnek a világ erőforrásaiból, termeléséből, jövedelméből. Erre az Egyesült Államok máshogyan tud válaszolni, mint Európa, mert az Egyesült Államoké az egyetlen világvaluta. Amerikának módjában áll befolyásolni a világban felhalmozott megtakarításokat, sőt, mint láthattuk, a globális likviditást is, amikor öntötték a dollárt a világpiacra. Ők megtehetik. Ezt semmilyen más ország nem tudja, az EU sem. Számunkra egyetlen járható út van, minél több embernek kell minél hatékonyabban dolgozni.
„Nem az Orbán-kormány robbantotta ki..."
– Miért nincs választási program?
– Mert van.
– Miért nem hozzák nyilvánosságra?
– Nagyon sok választási kampányon vagyunk túl, és eddig az volt a „műsor", hogy mindenfajta politikus mondott mindenféle programot, intézkedés-tervezetet, aminek semmifajta későbbi politikai relevanciája nem volt...
– Az önökének sem? A fideszest is a „mindenfajta politikus" közé sorolja?
– A Fidesz 1998-ban és 2010-ben is célokat jelölt meg, jövőképet mutatott a választóknak.
– Medgyessy Péter például beváltotta száz napos programját, és 9,4 százalékos lett a hiány. Ettől félnek?
– Nem váltotta be. Ő sem. Lendvai Ildikó lassan mondta, hogy mindenki megértse, nem lesz gázár-emelés, és lett. Felemelték a gáz árát úgy harmincszor. Nem tartották fenn a forintalapú, támogatott kamatú lakáshitelt sem...
– Volt 50 százalékos közalkalmazotti bérrendezés...
– „Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak", ez volt a szofisztikált szocialista szlogen, de ez is hazugságnak bizonyult, csak fél évre finanszírozták a béremelést, utána az önkormányzatoknak kellett előteremteni a szoci ígéret fedezetét. Jöhetett az eladósodás. Mi távlati célokat jelöltünk meg, tízéves távlatokat.
– Tíz év alatt egymillió munkahely, háború az államadósság ellen. Ehhez képest négy év alatt 255 ezer munkahely létesült (közmunkásokkal együtt), s februárban rekordszintre szökött fel az államadósság, 82,2 százalékosra, 22934 milliárddal. A Gyurcsány-kormány idején, 2009-ben 79,8 százalékos volt, és 21783 milliárd.
– Egyrészt az államadósság rendkívül érzékeny az árfolyamváltozásra. Emiatt akkor is módosul az ország adósságpozíciója, ha különben nem történik semmi.
– A kormány téves gazdaság- és pénzügypolitikája...
– Az talán elhihető, hogy nem az Orbán-kormány robbantotta ki az ukrán válságot és a Krím-félszigetet sem mi csatoltuk Oroszországhoz.
– Volt Orbán-Putyin alku...
– Másrészt az amerikai jegybank monetáris politikája, ahogy elkezdte visszafogni a dollár kibocsátást, ránk is hatott. Korábban öntötte a piacokra a dollárt, most pedig ezt csökkentette. Ennek a hatására gyengült számos nemzeti valuta, köztük a forint.
– Mol-részvények visszavásárlása 600 milliárd, E.On vásárlás, 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátás... Nem ez az ok? És nincs gazdasági növekedés.
– Nem. Az árfolyamváltozás és a GDP alakulása. Amikor az Orbán-kormány átadta a kormányzást, akkor a GDP-arányos államadósságunk 55-60 százalékos sávban mozgott. A szocik ezt nyolc év alatt feltornázták oda, hogy a külső államadósság 75 és 82 százalék között ingázott. Mi azt tudtuk elérni négy év alatt, hogy a további érdemi növekedést megállítottuk. És van gazdasági növekedés, még az EU is elismerte.
– Sikeresen vívták meg az államadósság-háborút?
– Én óvakodnék attól, hogy ilyen katonai terminusokban gondolkodjunk.
– Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott úgy, hogy Magyarország háborúban áll az államadóssággal.
– Mert a politika gyakran szimbólumokban beszél.
– Az is szimbolikus volt, hogy a 2011-es Széll Kálmán terv 2015, azaz jövő év végére 64,1 százalékos adósságcsökkentést irányzott elő?
– Ez egy rendkívül ambiciózus vállalás volt. Akkor, amikor a Széll Kálmán tervet terveztük, és hosszú távra próbáltuk meghatározni a magyar gazdaság számait, egy sor kérdés nem volt nyilvánvaló. Például, hogy mi lesz a mediterrán térséggel, vagy, hogy lesz ukrán válság. Ha kicsit lejjebb megy az államadósság, mi tartunk örülős sajtótájékoztatót, ha kicsit feljebb, akkor a szocialisták egy „ütött az utolsó óra" típusút. A trend a lényeg, és az kedvező.
„Pontosan lehet tudni, mit fogunk csinálni"
– Visszatérve: miért nincs programjuk?
– Természetesen van programunk, az, amit eddig csináltunk. Azt szeretnénk folytatni.
– Ha van program, miért nem hirdetik meg?
– Meg van hirdetve. Mindenki ismerheti az országban.
– Az, ami Orbán Viktor szerint egy szó, „folytatjuk", bővebben két szó, vagyis „folytatni szeretnénk"?"
– Mert teljesen mindegy, hogy egyes politikusok mit mondanak arról, hogy mit szeretnének csinálni.
– Az az, amit úgy definiálunk, hogy „program", nem?
– Abból kell kiindulni, hogy mit tettek, amikor lehetőségük volt kormányozni. Rólunk pontosan lehet tudni, hogy mit fogunk csinálni, meg kell nézni az elmúlt négy évet. És a szocialistákról is pontosan lehet tudni. Ezért mindegy, hogy miről beszél most Mesterházy Attila, mert ő is megnyomta azt a bizonyos igen gombot, Bajnai Gordon is, és Gyurcsány Ferenc is, hogy elvegyék a 13. havi nyugdíjat. Csődbe vitték az országot, katasztrófát okoztak minden téren. Igazából mindenkinek az a programja, amit csinált, amikor kormányzott.
– Ez a Fidesz Őszöd-tézise?
– Ennek nincs Őszödhöz semmi köze, az kizárólag szocialista ügy. Amiről szó van, nemcsak „kinek van programja, kinek nincs" kérdés. Ha olyan vetélytársunk van, akinek egyszerre van százféle programja ugyanarról a kérdésről, akkor annak megint nincs programja. A hozzánk képest versenytársként mutatkozó baloldali együttműködés pártjai szinte mindenről eltérő véleményen vannak, hiszen olyan tarka-barkák, hogy az elképesztő.
– Mesterházy Attila meghirdetett egy nyolc pontos programot.
– Elnézést, abban egyetértenek, hogy az Orbán-kormányt le kell váltani.
– Meg abban is például, hogy stadionok helyett kórházakat szeretnének, a sok száz milliárdos kivonást...
– Annyi a programjuk, hogy inkább legyen jobb az egészségügy, mintsem rosszabb? Gratulálok. Ne bolondozzanak már! Stadion helyett kórházak? A Lipótot ők zárták be. Elfelejtették volna? Hazudtunk reggel, éjjel, meg este, mondta Gyurcsány Ferenc, és nyilvánvaló volt, hogy „majdnem beledöglött", hogy nem kormányzott. És trükkök százairól beszélt, becsapva a választókat, az Európai Uniót. Milyen jelentősége van ezek után most annak, hogy mit mond Gyurcsány vagy akár Mesterházy?
– Orbán Viktor azért nem hirdet kormányprogramot, hogy ne kelljen a választások után elmondania a maga őszödi beszédét? A büdzsé a hírek szerint nem áll olyan fényesen, százmilliárdos kiigazításokra lehet szükség az önök győzelme után is.
– Tudom, hogy van a baloldalon egy fixa idea, egy olyan várakozás, hogy egyszer majd Orbán Viktornak, a Fidesznek is lesz őszödi beszéde, de elfelejtik, hogy ez lényegében kizárt. Teljesen máshogy vagyunk összerakva, mint a szocialisták. Egy értékvezérelt politika mindig sokkal konzisztensebb, nem igényli azt, hogy egyszer csak „coming out"-oljon valaki és azt mondja, hogy „gyerekek, mindent rosszul csináltunk, és az egész meggyőződésünket sutba vetettük".
– Ennyi?
– A magyar baloldal problémája, hogy igazából nem sikerült megfogalmazniuk 1990 után, hogy a baloldaliságnak mi is a lényege. Hangoztattak baloldalinak tűnő jelszavakat, de vad, neoliberális gazdaságpolitikát valósítottak meg. Az MSZP-kongresszusán az emelvényen bankárok, milliárdosok, nagyvállalkozók énekelték, hogy „föl-föl, ti rabjai a Földnek, föl-föl, te éhes proletár". Ez Bajnaitól, Gyurcsánytól vagy Veres Jánostól csak annyira hiteles, mint VIII. Henriktől a női kvóta.
– Az Internacionálé volt a legnagyobb baj?
– Ez pusztán szimbolikus, de jól mutatja a meghasonlottságot. Ezért mondom, hogy a jobboldalon nem lesz őszödi beszéd, nem tud lenni.
– Az értékvezéreltség önmagában nem zárja ki, hogy Orbán Viktor túlköltekezzen.
– Gyurcsány nem azt mondta Őszödön, hogy hibáztunk. Politikusok hibáznak, mi is hibáztunk bizonyára. De Gyurcsány azt mondta, hogy tudatosan összeszövetkezve becsaptak mindenkit. Egy, csak egy őszödi beszéd volt, az Gyurcsányé, a szocialistáké, pont.
– Ha már sokadszorra Őszöd: miért mondott legalább háromféle verziót arra vonatkozóan, hogy mikor hallotta a beszédet? Nem volt kínos, hogy míg az ATV-ben elismerte, hogy bejátszották önnek a rádióban történt elhangzás előtt, utána ezt már tagadta?
– Ugyanazt mondtam mindenhol, most megismétlem. Azt mondtam, hogy hallottam róla, ami azt jelenti, hogy tudtam róla, ismertem. Mert valaki ismertette velem telefonon, ahogy úgy tudom, másokkal is. De ennek nincs semmi jelentősége... Visszatérve a kérdésére: mi csak azt mondjuk, amit korábban is mondtunk és meg is fogjuk, meg is tudjuk csinálni.
– Azt mondják, hogy Magyarország jobban teljesít.
– Igen.
– A KSH-adatok, az Eurostat-adatok, az OECD-jelentés szerint viszont a szegények, éhezők száma felével nőtt, a jövedelemkülönbség határozottan nőtt, a beruházási ráta csökkent, a vásárlóerő index az EU-átlag 39 százalék, míg Szlovákiában 58 százalék, a felsőoktatásból 54 milliárdot vont ki a kormány, a 90 napnál régebben nem fizető devizahitel érték tavaly 760 milliárd volt a 2011-es 790 milliárddal szemben. És ha már rezsicsökkentés, 2009-ben 107 forint volt egy köbméter gáz, 2013-ban 136 forint...
– A rezsiköltségek árát a 2012-es áprilisi adatokhoz képest csökkentettük, de nagy szerencse, hogy megcsináltuk, mert ha nem, akkor most még magasabb lenne. Ahhoz képest pedig, hogy 1982-ben, emlékszem rá, húsz forintból meg tudtam tankolni a motoromat, és még adtam is két forint borravalót a benzinkutasnak, a helyzet egyenesen borzalmas! Ugye, hogy jobb volt a szocializmus?! Természetesen a hosszú felsorolásra az a válasz, nézni kell az inflációt, a jövedelmi viszonyokat, a különböző költségelemeket. De az, hogy az Orbán-kormány megfékezte a rezsiköltségek emelkedését, most pedig a csökkenés irányába megyünk, vitathatatlan. És szeretnénk folytatni. Azt, hogy Magyarország tényleg sokkal jobban teljesít, összességében jobbak a gazdasági mutatóink, mint a szocialisták alatt, még a velünk nem különösebben rokonszenvező külföldi elemzők is elismerik, Brüsszellel egyetemben. A baloldalon ahányan vannak, annyifélét mondanak a rezsicsökkentésről is, Bajnai Gordon szerint blöff, Mesterházy Attila és az MSZP panelprogramról beszél, mások megújuló energiákról, nehéz elképzelni, hogyan lehet ezzel a katyvasszal kormányozni.
„Mesterházy csapata az MSZP"
– Orbán Viktor miniszterelnök mégsem mer vitázni Mesterházy Attilával.
– Bocsánat, a miniszterelnököt kihívta Mesterházy Attila, Schiffer András és Vona Gábor is. Így most az a sajátos helyzet, hogy nincs egyértelmű kihívó.
– Dehogynem, Mesterházy Attila, és csapata, a legnépszerűbb ellenzéki erő miniszterelnök-jelöltje.
– Mesterházy csapata az MSZP.
– Nem. A Kormányváltók.
– Az nem egy szervezet, az egy konglomerátum, vagy nem is tudom, minek nevezzem, ha egyáltalán ők maguk tudják. Annak biztos nem vezetője Mesterházy.
– Fidesz-KDNP szövetség?
– Ott Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt a KDNP teljes felhatalmazását is élvezi. Míg a baloldalon a tarkabarkaságban nem lehet eldönteni, hogy igazából ki a meghatározó, arccal is rendelkező politikus.
– Mesterházy Attila.
– A csoda tudja, hiszen egymást is gyalázták...
– Az már, ha volt is ilyen, múlt idő.
– Ha valaki figyelmesen hallgatja a nyilatkozataikat, érezhető, hogy ott ekézik egymást, Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc, ahol tudják.
– Ezt ők nyilván visszautasítanák, és már nem is érzékelhető.
– Akinek van antennája hozzá, érzi a politika finomságait, az emlékszik rá, hogy a Farkasházy-féle szárszói partin Mesterházy Attila vigyázzba állította azt a balliberális értelmiségi kört, hogy egyperces néma felállással adózzanak Horn Gyula emlékének, amelyik köztudottan utálta a volt miniszterelnököt és az által képviselt politikát. Gyurcsány pedig például a Simon-ügy kapcsán is azt mondta, az MSZP-nek válaszokat kell adni, honnan volt a pénz. Nem olyan durván, mint Szanyi kapitány, finomabban szurkálnak oda egymásnak, de nem lehet nem látni azokat a személyi és politikai ellentéteket, mely alkalmatlanná teszi őket a közös kormányzásra.
„A választói akarattól nem szabad félni"
– Hisz a közvélemény-kutatásoknak?
– Azt látom, hogy ha megnézzük az összes közvélemény-kutatást, és összevetjük őket, a valós tendenciák kirajzolódnak.
– A Fidesz nyeri meg a választást április 6-án?
– Nekünk van a legnagyobb esélyünk rá, igen, és nagyon sokat teszünk is azért, hogy így legyen.
– A kétharmad a csoda kategóriájába tartozik?
– Őszintén szólva nem rajtunk múlik. Ezért nem tudok a kérdéssel mit kezdeni. 2010-ben sem rajtunk, a Fidesz „kiváló" politikáján múlott. Nem azért lett kétharmadunk, mert annyival jobbak voltunk. 2010-ben is a baloldalon múlott. A Fidesz kétharmadában a legnagyobb érdem Gyurcsány Ferencé volt, másodsorban az MSZP-é. Ha összeroppannak a Simon-ügyek, a Zuschlag-féle 50 milliós nejlonzacskók és a hamis útlevelek alatt, aminek most számos jele van, akkor lehet. A baloldal ma vállalhatatlan, s a teljes megújulásuknak egy összeomlás adna a legnagyobb esélyt.
– Gyurcsány Ferenc mégis lottó ötös a Fidesznek?
– Hosszú távon? Ahogy előbb is mondtam, sajnos, az ország tönkre ment Gyurcsány Ferencbe, így ő senkinek sem lehet lottó ötös.
– Félnek a kétharmadtól?
– Nem, a választói akarattól nem szabad félni.
– És a választói elvárástól? Akkor nem lenne határ, vagy csak a csillagos ég... És Orbán Viktornak folytatni kell a szabadságharcot.
– Nem erről van szó. A kétharmados többség, ennek az ereje a leglényegesebb oka annak, hogy három és fél év alatt Magyarország elmozdult a holtpontról. A magyarok mindig is akkor tudtak sikeresek lenni, ha erős felhatalmazású vezetése volt az országnak. Tényleg igaz, hogy ha baj van, válság van, sokkal jobb egy egységes, karakteres, nagy támogatottságú vezetés, mint egy széthúzó, teszetosza szűk többség. Ilyen értelemben a kétharmadtól nem kell félni.
– Orbán Viktor visszaélt a kétharmaddal. Piaci elemzők a legrosszabb szcenáriónak értékelnék az újabb ciklusra szóló Orbán-kétharmadot.
– A piaci elemzők közül körülbelül húsz mondja ezt. Ez parasztvakítás. De ott van a Financial Times, amelyik sok ezer pénzügyi befektető összesített véleménye alapján találta azt mondani, hogy a Közép-Kelet-európai régió legkedvezőbb befektetési célterülete Budapest, a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld is a legjobbak között van. Ez is piaci várakozás. Pedig biztosan nem lehet azt mondani, hogy az FT beállt a Fidesz holdudvarába. És a Fidesz- KDNP minden híresztelés ellenére nem élt vissza a kétharmaddal, ha egyáltalán egy demokráciában van értelme annak, hogy visszaélni a többséggel, legyen bár kétharmados is.
– De. Totálisan visszaéltek vele.
– Az, hogy a baloldali politikai elit mit mond, gondol, fontos, de számunkra a választók fontosabbak. Ha azt láttuk, hogy a magyar társadalom többsége nem fogadja el, amit szeretnénk, visszaléptünk. Ilyen volt például a választási regisztráció.
– Azt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki.
– Nem is vezettük be. Egy sor olyan kérdés volt, melyet át tudtunk volna vinni, de nem tettük meg, a választók véleménye miatt.
– Az ellenzék, és az általuk képviselt tömeg viszont nem volt szempont az önök számára.
– A szocialisták mindent elleneztek, úgyhogy a négy év alatt semmit sem tehettünk volna, ha rájuk hallgatunk. Milyen ellenzék az, amelyik az Alaptörvény vitájáról kivonul? Nem kötözhettük őket oda a parlamenti székhez. Ha a Fidesz javasolja, akkor a válasz „nem" a szocialisták részéről, bármiről legyen is szó, lásd Gurmai Zitának a gyed-extrával kapcsolatos zsigeri ellenzését, vagy Paks bővítését. Ez nem vitaképes álláspont a szocialisták részéről. Aztán ha elfogynak az érvek, bekacsolják a szirénát az ülésteremben. Nívós.
„A politikai felelősségről beszélek"
– „Az egység neve pedig április 6." Orbán Viktor mondta ezt március 15-én. Ez mit jelent ön szerint?
– Azt jelenti, hogy kedves magyar választók, szavazzatok április 6-án a Fideszre.
– Az „egység" mit jelent?
– Ez akarategység. Azt szeretnénk, hogy minél többen szavazzanak a Fidesz-KDNP szövetség jelöltjeire, listájára.
– A választás napján vannak győztesek és vesztesek. A vesztesek, az ellenzék nem lesznek részei a nemzeti egységnek, hiszen Orbán Viktornak – ha győz –, nemzeti egységkormánya lesz?
– Egyáltalán nem. És mindenkit óvnék attól, hogy egy beszédben elhangzott mondatot a végletekig megpróbáljon parabolikus jelentéstartalommal felruházni, vagy, hogy szó szerint vegyen. A magyar csodálatos nyelv, tele van olyan képes beszéddel, amit ha szó szerint értünk, megőrülünk. Például, „Felült Lackó a béresek nyakára". De azt senkinek sem javaslom, hogy elkezdje értelmezni, „milyen béres, nincs is béres, milyen Lackó, én Béla vagyok", mert el fogja veszíteni a vezérfonalat az életben. Vagy ha azt mondjuk, hogy hátra van még a fekete leves, az nem jelenti azt, hogy a magyar konyhának lenne fekete színű levese, az a török időkre, a kávéra utal.
– Akkor a kétharmad egysége lesz?
– Lefordítom. Szavazzanak minél többen a Fidesz-KDNP jelöltjeire, listájára. Ne a baloldalra, ne a Jobbikra, ne másra, a Fideszre.
– Senki se ossza meg a szavazatát a Fidesz és a Jobbik között?
– Igen, vagy a Jobbik és az MSZP között. A Jobbik szavazók egy jó része ugyanis korábban MSZP-szavazó volt, de olyan is van, aki korábban a Fideszre szavazott.
– A szélsőséges, antiszemita Jobbik látványos erősödése nem az önök felelőssége, amikor kizárólag az MSZP, a baloldal ellen folytatnak negatív kampányt?
– Mi? És akkor mit csinál a baloldali megmondó értelmiség színe-virága? Durvábban szembesítik az MSZP-t a bűneikkel, mint a legvérmesebb fideszes szónok. Nem mi, az MSZP maga csinálja a negatív kampányt maga ellen, a Simon-üggyel, Őszöddel, Zuschlaggal együtt.
– Kellemetlen esemény Welsz Tamás tisztázatlan körülmények közötti sajnálatos halála, hiszen a Simon ügy koronatanúja volt.
– Ezt a kérdést nem tudom értelmezni. Sajnálatos, ami történt. Mindazonáltal Welsz Tamás a baloldaliak útlevélszállítója és pénzügyi mindenese volt. Ettől még érvényesek a kérdések, honnan van Simonnak 240 plusz 75 milliója, kinek van még hamis útlevele az MSZP-ben, mire használták ezeket, miről tudott Mesterházy Attila? Hogy jöttek az MSZP-hez gyanús pénzek ? Ezt a kérdést Gyurcsány Ferenc is felvetette. Ez az az új politika, amiről Bajnai Gordon beszél? Vagy amiket Zuschlag János állít, azzal mi a helyzet? Nem mintha azt eleve igazságnak kellene tekinteni...
– A Zuschlag-könyvet a milliárdos kormányzati megrendeléseket kapó Századvég mentorálja. És a szereplése feltűnő a közmédiában.
– És az összes bulvárban, no meg a TV2-ben... Abból a szempontból teljesen mindegy, hogy Zuschlag igazat mond-e a könyvében, vagy sem, hogy a baloldali összefogás két kulcsembere, Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila a politikai felelőse a Zuschlag ügynek, hiszen az egyik miniszter, a másik politikai államtitkár volt abban a minisztériumban, ahol az egész ügy zajlott...
– Semmilyen büntetőjogilag releváns információ nem volt arról, hogy közük lett volna a Zuschlag-ügyhöz.
– Én a politikai felelősségről beszélek. Horn Gyula és Suchmann Tamás példamutató lehet a baloldalnak, hiszen a Tocsik-ügy miatt a Horn-kormány minisztere lemondott, holott nem volt köze a sikerdíjhoz. A balliberális értelmiség által joggal oly sokat bírált Horn Gyulához képest a mostani baloldal olyan, hogy nem köthetné be a néhai miniszterelnök cipőfűzőjét sem.
– Visszatérve a Jobbikra...
– Nézze! Amikor itt Debrecenben az egyik jobbikos helyi képviselő humorizált a holokauszttal, azonnal azt mondtuk, nincs helye a közéletben az ilyesminek.
– Korábban azt mondták, baloldali kormányok esetén erősödtek a szélsőséges erők, jobboldaliak esetén nem. Ez most is igaz? A Jobbik egyre erősebb.
– A Jobbik a felmérések szerint még mindig rosszabbul áll, mint Bajnai Gordon kormányzása végén. De az igazi átjárás a radikális baloldali és a radikális jobboldali szavazók között van.
– Az önök belső kutatásai szerint a Jobbik szimpatizánsok körében Orbán Viktor népszerűbb, mint Vona Gábor Jobbik elnök. Ezért a nemzeti színű a háttér a miniszterelnök mögött a személyes kampányában?
– A nemzeti szín minden magyaré. Orbán Viktor alkalmasságát a baloldal is jobban elfogadja, hiszen szinte minden szavazói csoportban vezet.
– Április 6-a után előállhat olyan parlamenti helyzet, hogy a Fidesz a Jobbikkal szövetkezzen, vagy alkalmi koalíciót kössön?
– Nem. Tudtommal a Jobbikkal eddig csak a bajnaista, volt LMP-s Karácsony Gergely akart úgymond technikai koalíciót kötni a második kerületben, abból se lett semmi.
– Tizenhat éve Debrecen polgármestere, népszerű, mégis a parlamenti képviselőséget választotta. Miért? Azt hallani, a választások után a Fidesz parlamenti frakcióvezetője lesz.
– Nem változik az alapfeladatom, ahogy eddig is, ezután is a debreceniekért, a városért fogok dolgozni, ha megbíznak bennem. A választás előtt bármilyen személyzeti spekuláció felesleges, az emberek bizalmát kell elnyerni, nem posztokat és bársonyszékeket.
