Eljött a nyílt beszéd ideje, de nem a miniszternek
Több időzített bomba fenyegeti az egészségügyi ellátórendszert – állította Kaló Zoltán közgazdász az Egészségügy 2.O, avagy az egészségpolitikai új irányai címmel meghirdetett szakmai konferencián. Az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának programigazgatója azt állította, hogy a szakember- és pénzhiány, valamint a rosszul szervezett és elosztott feladatok miatti problémák külön-külön is „bedönthetik” a hazai betegellátást, éppen ezért szerinte eljött a nyílt beszéd ideje. Ehhez azonban szemlátomást nem nagyon talált partnereket a hallgatóság közt.
A kormányzati egészségpolitikát képviselő Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter csak a konferencia első félórájában tartózkodott a teremben, ám vagy nem tudott, vagy nem akart a küszöbön álló államosítás konkrét részleteiről beszélni. Az átadás-átvétel részleteiről egyébként Szócska Miklós államtitkár csütörtök délután tárgyal a nagyobb intézmények vezetőivel.
A teremben többek is rákérdeztek: mi várható a közelgő államosítással, de a miniszter kitért a kérdések elől. Így Kaló Zoltán közgazdász által is javasolt nyílt beszéd lényegében a konferencia „információra éhező közönségére” maradt.
A közgazdász meglehetősen kemény dolgokat állított. Szerinte a szakember hiány már év végén ellehetetlenítheti a betegellátást, de hasonlóan veszélyesnek ítélte a túlméretezett ellátórendszert, a gyógyszerkiadások drasztikus csökkentését, valamint a szűkös forrásteremtést. Arra is figyelmeztetett, hogy egyik területen sem lehet rész megoldásokkal eredményt elérni. Szerinte ki kell végre mondani, hogy az ország rosszul használta fel a mintegy 400 milliárdnyi uniós forrást, mert abból zöld mezős beruházásokkal kapacitást bővített egy olyan helyzetben, amikor ennek épp az ellenkezőjét kellett volna csinálni. Sőt ezen beruházások egy részénél a befejezés is kérdéses, de van olyan is, ahol az építkezés meg sem kezdődött.
A közgazdász szerint a problémákra lehetséges megoldás jelenthet az államosítás, csakhogy az átalakítók ezúttal sem számoltak a költségekkel, terveik mellől hiányzik az ehhez szükséges összeg is.
A gyógyszerkassza csökkentése kapcsán kiemelte, nagy kérdés, hogyan lehet úgy megoldani a forráskivonást, hogy abba betegek ne haljanak bele. Kaló szerint ki kell mondani, hogy a szolgáltatási csomagot bizonyos területeken szűkíteni kell, a Széll Kálmán terv célja e nélkül nem megoldható. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy nem helyes azt mondani, hogy a tartalékok megoldják a problémákat.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke közölte: bár a kormányzat sikerként könyveli el, hogy már csaknem 400 rezidens jelentkezett az államtitkárság által meghirdetett programra, az még sem oldhatja meg a szakemberhiány okozta gondokat. Az elvándorlás üteme nem mérséklődik, tavaly és idén a végzett orvosok fele nem lépett be a gyakornokképző rendszerbe. Az országból távozó 1100 orvos nagyrésze pedig tapasztalatokkal bíró negyven-ötven éves szakorvos.
Ha ez így folytatódik, akkor néhány éven belül kezelhetetlenné válik a szakorvos hiány a hazai ellátóhelyeken - figyelmeztet.
