Éger szerint nem eszik olyan forrón a kását
A Népszabadság kérdésére azt is mondta, egyetért a szakmai kollégium egészséggazdász tagozatának hétvégén nyilvánosságra került állásfoglalásával. Ebben a szakállamtitkár legfőbb tanácsadó szerve azt kérte Zombor Gábor államtitkártól, vonja vissza az egészségbiztosító kórházi átszervezésekhez készített szakmai útmutatóját, és kezdjék újra az egészségügyi szolgáltatások újraosztásának tervezését. Éger István, mint mondta: az ágazat átalakításával kapcsolatos eddig nyilvánosságra került útmutatót nem tekinti koncepciónak, csak tényfeltárásnak.
Megismételte, hogy legjobb tudomása szerint az államtitkárságon zajló egyeztetések alapján április elsejéig csak az „adatgyűjtést" kell lezárni. Arról pedig, hogy abból mikor, milyen egészségpolitikai döntés következik, a kormánynak kell határoznia.
Az átvilágítás támogatható, de az nem, hogy ráfordítások nélkül, durva erőszakkal kényszerítsék ki az átalakítást Bócsi Krisztián / Népszabadság |
Az orvosi kamara elnöke elmondta, az, hogy a kórházi ellátórendszert átvilágítsák, elfogadható, támogatható, hiszen ennek nyomán kiderülhet: a jelenlegi források nem elegendőek a működtetésre. Mint mondta: a költségszerkezet átalakításával is egyet tudnak érteni, de ráfordítások nélkül, durva erőszakkal nem lehet kikényszeríteni az átalakítást. Példaként említette, hogy most szerzett tudomást arról, hogy Dél-Magyarországon egy traumatológiai centrumban jelentős létszámcsökkentés „gondolata merült fel". Mint mondta: ha ez bekövetkezne, a kamara tiltakozni fog.
Sztrájk vagy egyéb akció szervezésére nincs jogosítványa a köztestületnek. Azt viszont tudja, hogy az ágazati bérfelzárkózást folytatni kell. Az orvoselvándorlás nem állt meg, a munkaerőhiány tovább nőtt. Ha pedig az egészségügyben dolgozók továbbra is a „lábukat használják" tiltakozásként, annak beláthatatlan és nehezen korrigálható következményei lesznek. Azaz a változásokhoz előbb el kell ismerni a gyógyítás valódi értékét. Egyértelművé tette azt is, hogy a kamara számára minden olyan reform elfogadhatatlan, amely az egészségügyi dolgozók elbocsátását eredményezné.
Szavai nem kis döbbenetet keltettek a teremben ülő újságírók közt, hiszen hónapok óta arról szól a kormányzati kommunikáció, hogy óriási kórházi költséglefaragó átalakításról egyezkednek a megyékben és a fővárosban is az ágazat szereplői országszerte. Ezeken a fórumokon február végéig kellene ugyanis megállapodniuk a megyei egyeztető fórumokon az egészségügyi szolgáltatóknak arról, hogy az adott térségben ki, milyen feladat ellátására vállalkozik. A szerepek újraosztásának nem mellékes része, hogy csak annyi feladat maradhat az intézményeknél, amellyel garantálható az adósságmentes működtetés. A lefaragandó és újraosztandó kapacitások mennyisége pedig abból is sejthető, hogy eddig a kórházi teljesítmény 15-25 százalékára nem jutott fedezet a költségvetésből, azaz a gyógyítás minden negyedik forintját meg kellene fogniuk. Ha az intézményvezetők ezt a feladatot megoldották, akkor kerülhet szóba a kórházak adósságrendezése. Az erre szánt összeg a nemzetgazdasági tárca költségvetésében van, és nem is kerül át mindaddig az egészségügyhöz, míg az ágazat nem bizonyítja: képes a meglévő forrásokhoz igazítani a kórházak működtetését, hogy ne lyukas zsákba öntse a kormány az adófizetők pénzét. Azaz a struktúra átalakítása egyelőre még össze van kötve a kórházi adósságok rendezésével. Lapunknak elemzők azt is mondták: kizártnak tartják, hogy a beszállítók türelme kitartana novemberig, hiszen az intézmények adóssága átlagosan havonta ötmilliárd forinttal nő, s az összeg már most is megközelíti a 70 milliárdot.
A Népszabadság kereste az egészségügyért felelős államtitkárságot is azzal kapcsolatban, hogy változott-e a szerkezetátalakítás április elsejei időpontja, lapzártánkig nem kaptunk választ.