A január elsejével hatályos új alaptörvény értelmében a Magyar Köztársaság elnevezést a Magyarország megjelölés váltotta fel, annak használatát, illetve az áttérés időpontját viszont az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatban bizonytalan időpontban jelölték meg. Eszerint mindaddig használható a Magyar Köztársaság elnevezés, amíg az áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője az ügyben írásbeli kérdést nyújtott be az új alaptörvénnyel kapcsolatos végrehajtási ügyekért is felelős Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez. Ebben a szocialista politikus rámutat: a felelős gazdálkodás magában foglalja azt a követelményt, hogy számolni kell az alaptörvényben előírt változások költségeivel. „Ez a követelmény független attól, hogy a szükséges pénzügyi fedezet végül mikor áll teljes körűen rendelkezésre. Ugyanakkor az elnevezés megváltoztatásáról szóló döntés meghozatalakor már számolni kellett azzal, hogy összességében a változás milyen költséggel fog járni” – fogalmaz Mesterházy.

Ezért arra kérte Navracsicsot, hogy adjon tájékoztatást: a Magyar Köztársaság elnevezésének megváltoztatása miatt pontosan milyen összegű – a központi költségvetést terhelő – költséggel számoltak a kabinetben, és a kormányfőhelyettes szerint melyik az a reális időpont, „amelyikre a felelős költségvetési gazdálkodás elvei alapján biztosítható az ország elnevezésének Magyarországként való teljes körű használata”.

Navracsics Tibor napokban elkészült válaszában közli az MSZP vezetőjével: a minisztériumok jelzései alapján mintegy hatvanmillió forintos kiadással jár, hogy „például – csak a legszükségesebb körben – táblákon, bélyegzőkön, feliratokon hazánk, Magyarország neve nem Magyar Köztársaság”. Navracsics ugyanakkor leszögezi azt is: ez az összeg a működési költségek töredékét jelenti csupán.

A különféle hatósági okmányok azonnali cseréjének – éppen a Mesterházy által is hivatkozott előírásnak köszönhető – elmaradása egyelőre több százmillió forintos kiadásoktól mentesíti a költségvetést.

„Ami hazánk elnevezésének Magyarországként való teljes körű használata reális időpontjának meghatározásával kapcsolatos felvetését illeti, amennyiben lehetséges lenne, az Országgyűlés nyilvánvalóan megtette volna ezt a vonatkozó döntés meghozatalakor. Nem tette és erre a körülményre indokolt figyelemmel lenni” – zárta válaszát Navracsics Tibor.