Draskovics: a bűncselekmény meccsen is bűncselekmény
A szaktárca vezetője azzal összefüggésben beszélt minderről, hogy mit tesz a rendőrség, ha a csütörtöki budapesti Újpest FC - Steaua Bucuresti Európa Liga mérkőzésen magyarellenes, uszító transzparenseket használnak a vendégszurkolók.
Kitért arra is, hogy egy korábbi, az alkotmányt módosítani szándékozó indítványban nevesítetten benne volt: a magyar nemzet és más nemzetiségek gyalázása nem fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába. Ám ez a módosítás azért nem valósulhatott meg, mert a Fidesz visszavonta és leszavazta a saját módosító javaslatát, amelyet az MSZP egyébként támogatott volna.
A nap folyamán Móring József Attila, a KDNP képviselője jelentette be, hogy írásbeli kérdéssel fordul a külügyi és a rendészeti tárca vezetőjéhez, valamint a sportért felelős miniszteri megbízotthoz az Újpest futballcsapatának bukaresti meccsével kapcsolatban.
Az ellenzéki képviselő kedden, Huhogni, cigányozni, gágogni tilos, "szarmagyarozni" szabad? címmel rendezett sajtótájékoztatóján elmondta, arra kíváncsi, tesz-e hivatalos lépést a külügyi tárca amiatt, illetve mit szól a sportért felelős önkormányzati minisztérium ahhoz, hogy július 16-án, amikor a Steaua Bucuresti román csapat ellen játszott az Újpest a román fővárosban, a mérkőzés második félidejének elején hosszú percekig látható volt egy magyarokat gyalázó felirat, amelyet román szurkolók feszítettek ki, s azt a televíziós közvetítésben is mutatták.
Móring József Attila úgy fogalmazott, hogy "ennél undorítóbb, ocsmányabb, aljasabb, provokatívabb szöveg nem jelent még meg magyar sporteseményen". Véleménye szerint ennek már semmi köze a szokásos lelátói hangulatfokozáshoz, az ellenfél bosszantásához.
Ez nyílt provokáció és sértés volt, nem csak a több mint harminc órát utazó mintegy félezer Újpest-szurkoló, és hozzájuk csatlakozó több száz erdélyi szimpatizáns számára, hanem minden olyan embernek, "akit magyar anya szült".
Draskovics a kormányszóvivői tájékoztatón arról is szólt, hogy a bíróság jogerősen döntött a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról, "ez az egyesület tehát nincs". Így reagált Gaudi-Nagy Tamásnak, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetőjének azon nyilatkozatára, hogy a másfél hete újjáalakult Magyar Gárda Mozgalom nem jogutódja a bírósági döntéssel megszüntetett egyesületnek.
Draskovics Tibor úgy fogalmazott: a büntető törvénykönyv szerint "aki izgat a hatóság rendelkezése ellen, az önmagában már elkövet egy bűncselekményt." A rendőrség mérlegelni fogja, hogy akik nekiláttak újjászervezni a feloszlatott szervezetet, azok megvalósították-e ezt a bűncselekményt. Életbe lépett egy olyan kormányrendelet, amely szerint a bíróság ítéletében jogellenesnek mondott szervezet működésében való részvétel százezer forintig büntethető szabálysértésnek minősül.
Arra a kérdésre, mit szól azokhoz a sajtóhírekhez, amelyek szerint Ophélie Bretnacher francia diáklány édesapja kritizálja a magyar hatóságok munkáját, azt mondta: sok más áldozat hozzátartozójához hasonlóan - okkal vagy ok nélkül - lehet elégedetlen az eljárással. Hozzátette, a francia hatóságok többször kifejezésre juttatták köszönetüket azért, ahogy a magyar hatóságok az ügyet kezelték. (Ophélie Bretnacher holttestét februárban találták meg a Dunában.)
Annak kapcsán, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal hétfőn lemondott főigazgatója megpanaszolta a rendőrség és az ügyészség döntését, miután megszüntették a nyomozást az UD Zrt. ügyében, a miniszter azt mondta, a rendőrség a büntetőeljárási törvény alapján fogja megvizsgálni a panaszt.
Kijelentette, ha ebből az derül ki, hogy valamilyen körülményt nem vett figyelembe a rendőrség vagy a fokozott ügyészi felügyelet során nem megfelelően mérlegeltek valamit, akkor azt korrigálni kell.
A tervezett városőrség kapcsán a miniszter elmondta: az elmúlt húsz évben az önkormányzatoknak is jelentős szerepe volt a közbiztonság fenntartásában. Keresik annak módját, ebben hogyan lehet az önkormányzatoknak a leginkább segíteni. Az úgynevezett