galéria megtekintése

Túl jó árat ajánlott, bele is kötöttek

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 07. számában
jelent meg.


Tanács István, KASZAPER
Népszabadság

A józan érvek érvényesültek a kaszaperi önkormányzat döntésében, amikor jóváhagyott három földvásárlást, amelyet a helyi agrárkamarai bizottság korábban elutasított. A vevő egy belga születésű magyar állampolgár, akiről úgy tartották: túl sokat ajánlott a földért.

Több részletben, nem egészen tíz hektár földet vásárolt meg a belga születésű Geebelen Cristophe, aki az 1990-es években telepedett le, és azóta gazdálkodik Magyarországon. A Békés megyei Csanádapácán laknak, a tanyájukon. Felesége, gyermekei magyar állampolgárok, ő is megszerezte az állampolgárságot, ezért a család tagjai ugyanúgy vehetnek földet, mint bármely más helyi családi gazdálkodó.

Cristophe egy 850 tehénből és a szaporulatából, összesen 1900 szarvasmarhából álló tehenészeti telepet működtet. Csanádapácán és a környékbeli falvakban rendszeresen vásárol földet. Vannak azonban települések, ahonnan a nagyobb helyi földfelhalmozók megpróbálják kiszorítani. „Nem engedjük be a belgát!” – ez a jelszó, amikor valaki megpróbál neki földet eladni. Ez motiválhatta a kaszaperi helyi agrárkamarai bizottságot is, amikor nem támogatta a három adásvételt.

A földforgalmi törvény, amelynek fő célja, hogy a földtulajdonszerzésből kiszorítsa a külföldieket és a gazdasági társaságokat, úgy rendelkezik, hogy minden adásvételhez szükség van a helyi földbizottság jóváhagyására. A törvény alapján a földbizottságok létrehozásáról kormányrendelet intézkedik. De az nem született meg, így a földbizottságok sem jöttek létre. Megalakultak viszont a helyi agrárkamarai bizottságok.

 
Megállapodtak. Balra Bozsó Antal és Antalné, az eladók, a jobbszélen Geebelen Cristophe, a vevő
Megállapodtak. Balra Bozsó Antal és Antalné, az eladók, a jobb szélen Geebelen Cristophe, a vevő
Kiss Zoltán

Ezeket a legtöbb településen nagyon szűk körben, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) megbízható helyi embereiből választották. Amikor az Európai Unió a földbizottságok miatt is bírálni kezdte a földforgalmi törvényt, nem erőltették azok megalakítását, helyette az agrárkamarai bizottságok véleményét veszik figyelembe. Formálisan a kamara megyei elnöksége hozza a döntést – ám szinte kivétel nélkül elfogadják az agrárkamarai bizottság véleményét. Ez történt Kaszaperen is.

A bizottságban az elutasító döntést aláíró három személy közül egyik a polgármester felesége, a másik az alpolgármester édesanyja volt. Mindkét család viszonylag nagy területet birtokol, és vásárolnak is mellé. Egyik kifogásuk az volt, hogy ha Geebelen Cristophe venné meg a földet, akkor nem bővülne a helyi foglalkoztatás. A másik indok, hogy

túl sokat adna a belga a földért: aranykoronánként 60 ezer forintot, holott az agrárkamarai bizottság szerint a településen a földek átlagára aranykoronánként csak 45 ezer forint.

A harmadik, hogy a vevő a meglévő földjein kevés embert foglalkoztat. Bozsó Antalné, az egyik eladó elmondta: olvasták Cristophe hirdetését, hogy vásárolna földet. Azt is tudták, hogy 60 ezer forintot adna egy aranykoronáért. Ám először a polgármesternek ajánlották fel a földjüket. Ő nem akarta megvenni. Ezek után megkötötték az adásvételi szerződést Geebelen Cristophe-fal, és 60 napra kifüggesztették a községházán. Nem jelentkezett helyben lakó gazdálkodó vagy földszomszéd, aki a rangsorban megelőzné a 20 kilométeres távolságon belül lakó vevőt.

Ennek ellenére utasította el a kamarai bizottság az adásvétel támogatását. Az érintettek a települési önkormányzathoz fellebbeztek. Arra hivatkoztak, hogy a polgármester is vásárolt már földet 60 ezer forintos áron, úgy, hogy ő is csak egy alkalmazottat foglalkoztat, és az illető nem helybeli. Azt a tranzakciót mégis támogatta a bizottság.

Kezdetben csak Bobor István képviselő pártolta, hogy hagyják jóvá az adásvételt. Felvetette: ha más vehetett ilyen feltételekkel földet, és most egy helybeli sem jelentkezett, akkor miért akadályozzák az adásvételt? A kaszaperi önkormányzatnak egy bizottsága van, de annak minden képviselő a tagja. Ott az a döntés született, hogy nem fogadják el Geebelen Cristophe tulajdonszerzését.

A testületi ülésen Bozsó Antal felvetette: nem összeférhetetlen-e, hogy a polgármesterhez és az alpolgármesterhez lehessen fellebbezni egy olyan ügyben, amelyben a feleségük és az édesanyjuk döntött? A jegyző döntése alapján a két faluvezető végül nem szavazhatott. Ám Bobor István támogató álláspontjával még mindig két képviselő nemje állt szemben.

Az eladók úgy érveltek: az önkormányzat megakadályozza őket abban, hogy szabadon rendelkezzenek tulajdonuk fölött. Bozsó Antalék úgy vélik: a kamarai bizottság elutasító határozatát az motiválta, hogy letörje a földárakat azok érdekében, akik a helyi döntéseket hozzák.

Bobor István azt kérte, az önkormányzat ne nyúljon bele a magántulajdont érintő ügyekbe; ne akarja eldönteni, mennyi legyen a föld forgalmi ára. A vita megváltoztatta az önkormányzati bizottságban egy órával korábban nemmel szavazó két képviselő álláspontját: mindannyian támogatták az adásvételt. Az önkormányzat döntését az agrárkamara nem támadhatja meg a bíróságon.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.