Lapunk megkeresett több kiadói szakembert, akik szerint minimum másfél milliárd forintba kerül évente egy 16 oldalas, főként kézi terjesztésű napilap kiadása. Ebből hozzávetőleg 400-500 milliót tesznek ki a nyomdaköltségek, lapunk információja szerint a napi Lokált egy modern váci nyomdában állítják majd elő. A Lokál és a Lokál Extra integrált, körülbelül 30 fős szerkesztőségének és a kiadói cég alkalmazottainak bérköltségei, járulékai éves szinten megközelíthetik a 200 millió forintot. Erre jön rá körülbelül félmilliárdos terjesztési költség, a kiszállítás, az árusok fizetése, a fix pontokon kihelyezett polcok fenntartása. Ezenkívül pedig jelentős marketingbüdzsé kell egy új lap bevezetéséhez.
Információink szerint a kiadó részéről legalább egy évre előre biztosnak tartják a napi Lokál finanszírozását. Ez a biztonság abból adódik, hogy a lapot nagyrészt állami, kisebb részben pedig piaci hirdetésekből fogják fenntartani, mint ahogy a mostani hetilapot is. Egy, az MMG működését ismerő forrás szerint a TV2-vel szemben a Lokál nem kap állami hitelt. Forrásunk úgy tudja, olyan üzleti tervet állítottak össze, amelynek része, hogy előre lekötötték az állami és piaci hirdetéseket, melyek finanszírozhatóvá teszik a lapot. Úgy, mint korábban. A hetilap első száma 2015 májusában jelent meg, a nyár végére már egymást érték benne a többoldalas Paks-, Szerencsejáték-, Erzsébet-utalvány-hirdetések, s ez azóta is tart. A fideszes önkormányzatok is rendszeresen hirdetnek a heti Lokálban. Az Átlátszó idén februári kiperelt adatai és becslései alapján az MMG három termékéhez, a Lokálhoz, a Lokal.hu-hoz és a 888.hu-hoz öt hónap alatt középáron számolva csaknem 400 millió forint állami hirdetés érkezett.
Forrásunk szerint a modell alapja a terjesztés, azaz a főváros legforgalmasabb helyein egyenesen az olvasók kezébe nyomják az újságot. Itt viszont van egyfajta állami támogatás: a BKV ugyanis tavaly nem hosszabbította meg tíz évre szóló szerződését a Metropollal. A közlekedési cég akkor állítólag azzal indokolta az egyébként 17 éve tartó együttműködés megszüntetését, hogy közbeszerzésen kell értékesítenie a területeit, de az erről szóló pályázati kiírás azóta sem jelent meg. Ráadásul Habonyék biztosak benne, hogy a MÁV-val és a Volánnal is szerződnek, ami azt jelenti, hogy nemcsak a fővárosiakat, hanem az agglomeráció lakosságát, illetve az átutazó vidékieket is elérik.
|
| Földi Imre / Népszabadság |
Lapunk szerdán megkereste mindhárom állami nagyvállalatot. Azt próbáltuk megtudni, hogy miként állnak a tárgyalások az adott cégnél a Lokál terjesztéséről, a vállalatnak ebben az ügyben kell-e közbeszerzési eljárást indítania, s ha igen, akkor azt elindította-e. Megkereséseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. Kerestük kérdéseinkkel Keresztesi Pétert, az MMG vezérigazgatóját is, de őt nem értük el.
Fidesz-túlsúly
A Fidesz a 2010-es választások óta egyértelműen médiatúlsúlyba került. Hatalomra kerülése után azonnal elfoglalta és szolgálatába állította a közszolgálati médiát, éves szinten közel 80 milliárd forintot tesz bele a központi gyártócégbe. A csak fideszes jelöltekből álló Médiatanács segítségével létrejött a jobboldali szellemiségű rádiók – Katolikus, Európa, Mária, Karc FM – országos hálózata. Az országos kereskedelmi rádiós piacon különösen erős volt az átrendeződés. A Simicska Lajos többségi tulajdonában lévő Class FM gyakorlatilag egymaga letarolta a piacot, a baloldali tulajdonosi hátterű Neo FM pedig csődbe ment. Simicska médiabirodalmának egykori, a kormányhoz lojális vezetői elindították a Magyar Időket. Habony Árpád és Győri Tibor létrehozta a Lokált, a Lokal.hu-t, a 888.-hu-t. Andy Vajna állami hitelből megvásárolta a második legnagyobb kereskedelmi tévét, a TV2-t, s rádiós frekvenciát is kapott. Az MNB alapítványai nagyban finanszírozzák a jegybank-elnök unokatestvérének érdekeltségébe tartozó Vs.hu-t. A portál kiadó cége, a New Wave Media nemrégiben megvásárolta az Origót. Az állami hirdetések egyoldalú elosztása egyre inkább torzítja a médiapiacot. (B. I.)
