galéria megtekintése

Döbbenetes állapotok, fertőzés, orvoshiány és műhibák a magyar kórházakban

43 komment


Danó Anna

A kórházi ellátásra szorulók több mint fele baj esetén olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek – derül ki az ÁNTSZ belső vizsgálatából. Mind gyakrabban kerülnek a bíróság elé is ügyek amiatt, mert az intézmény úgy látta el a beteget, hogy közben nem volt hozzá megfelelő eszköze, vagy szakorvosa.

Egy hatósági vizsgálat szerint Magyarországon nincs olyan kórház, amely megfelelne a gyógyítás minimális szakmai feltételeinek – ­erre utaltak az elmúlt napokban több egészségügyi konferencián is az előadók. Az ÁNTSZ eddig egyetlen intézményt sem záratott be, de nem is hozta nyilvánosságra az ellenőrzés eredményét.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

A jelenleg érvényes szabályok szerint a fekvőbeteg-ellátó osztályok kétharmada nem felel meg a minimális feltételeknek sem. A száz vizsgált szolgáltató közül huszonkettő – összesen 149 szakmában – nem tudja biztosítani sem a közegészségügyi, sem a szakmai feltételeket. Azaz ennyi helyen nincs megfelelő kézmosási, fertőtlenítési lehetőség az orvosoknak, vagy hiá­nyoznak az ellátáshoz szükséges megfelelő eszközök. A szakhatóság adatai szerint a kórházak több mint 70 százalékában nincs kellő számú szakorvos, illetve szakdolgozó.

 

Kérdésünkre az ÁNTSZ a vizsgálat tényét elismerte, de a részletekről, illetve arról, hogy a vizsgálat eredményeinek ismeretében mit tett a betegek biztonságos ellátásáért, csak annyit közölt: egyelőre az adatokat elemzik.

– Magyarországon csuktak már be kórházi osztályt – emlékeztet Falus Ferenc egykori tiszti főorvos. 2009-ben éppen az ő hivatali ideje alatt történt ez, mert a kalocsai kórház gyermekosztályán nem tudták garantálni a betegek biztonságos ellátását.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Az ellátási minimumfeltételekről, amelyek hiánya a betegeket veszélyezteti, 1995-ben alkottak először jogszabályt. Ezért is jelentett csapást az egészségügyre, amikor az ÁNTSZ kötelezettsége ellenére évekkel ezelőtt felhagyott a feltételek ellenőrzésével. Paller Judit akkori megbízott tiszti főorvos 2012-ben egy szakmai konferencián bejelentette: az ÁNTSZ tapasztalatai is azt igazolták, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem felel meg minden tekintetben az új minimumfeltételeknek, ezért úgy vélik, a hatósági ellenőrzések és az engedélyek megvonása előtt módosítani kellene a rendeletet. A Medicalonline-nak adott nyilatkozatában még azt is hozzátette: „Bár a rendeleten tovább dolgoznak a szakemberek, a hatályát nem függesztik föl, mi viszont egyelőre nem ellenőrzünk. Vagyis nem kell meglépni a jelenleg érvényes mércét ahhoz, hogy megmaradjon az intézmények működési engedélye."

Így jutottunk el szinte észrevétlenül odáig, hogy ma a száz szolgáltatóból harminckettőnél nincsenek meg az elvárt közegészségügyi feltételek, azaz penészesek a falak, nincs tiszta textília, lejárt sterili­tású anyagokkal dolgoznak. Az intenzív és a sürgősségi ellátóhelyek közül pedig minden ötödiknek vannak meg az eszközei a biztonságos ellátáshoz.

Veres Viktor / Népszabadság

– Megszűnt a lehetősége is, hogy a tisztiorvosi szolgálat garanciát adjon az ellátás biztonságára – állítja Falus Ferenc. Aki szerint az ÁNTSZ-nek az lenne a feladata, hogy „karókkal jelölje ki azt az utat” a szolgáltatóknak, amelyeket a jogszabályok előírnak, és amelyekből nincs engedmény. Ez az eredménye annak, ha az állam nagy megértéssel ellenőrzi a saját tulajdonú kórházaiban önmaga mulasztásait.

Simon Tamás ügyvéd két sajátos aspektusára is rámutat e problémának, egyrészt amennyiben tudatosul a bíróságokban, hogy a honi kórházak a feltételek hiánya miatt alkalmatlanok a gyógyításra, az radikálisan rövidítheti a kártérítési pereket. Könnyen ki fogják mondani annak a felelősségét, aki olyan tevékenységet végzett, aminek nem voltak meg a jogszabályban előírt feltételei. Erre nyilvánvalóan gyorsan reagálnának majd a biztosítótársaságok is, hiszen az ő kockázatvállalásukkal kötött kórházi felelősségbiztosítások lényeges eleme, hogy a kórház csak olyan tevékenységet végezhet, amelyhez megvannak a szakmai feltételek. Most ugyanis valamiért az terjedt el, az él a bírók fejében, hogy a szakmai feltételek megléte vagy hiánya a közigazgatásra, legfeljebb az ÁNTSZ-re tartozik, s nem pedig a szakmai felelősség körébe.

Ábrahám László műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd praxisában több olyan eset van, amikor a megfelelő kórházi feltételek hiánya miatt szenvedett súlyos károsodást a beteg. Köztük említi annak a törött csontú férfinak az esetét, akinek a megműtéséhez nem volt megfelelő csavar. Így amikor a gyógyulás után a szakmai szabályai szerint az orvosok nekiláttak eltávolítani lábából a fémeket, az beletörött a csontba. A beteg azóta sem tudja a lábát normálisan használni, sántít, állandó fájdalom gyötri, ám a perben a bíróság még csak nem is vizsgálta, hogy megvoltak-e az ellátásához a szakmai feltételek a kórházban. Sőt a férfi a műhibapert is elvesztette, így a perköltséget is rajta hajtották be.

Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság

Az ügyvéd szerint a sürgősségi ellátóhelyeken is gyakoriak a szakorvoshiányból származó bajok. Példaként hozza azt a dél-alföldi esetet, amikor egy hasfájásra panaszkodó terhes nőhöz három órán át nem tudtak szülészt hívni. A ott lévő orvosok gyomorrontásnak vélelmezték a tüneteket, végül amikor előkerült egy szakorvos, azonnal császármetszést hajtott végre, de az asszony meghalt. A nő 75 éves szülei Németországból jöttek haza azért, hogy a babát felneveljék. A kártérítési per során végül hatmillió forintot ítéltek meg, de a büntetőeljárást a bíróság megszüntette.

Veres Viktor / Népszabadság

Ábrahám László szerint a bíróságok ma még figyelembe veszik, hogy az egészségügy állapota olyan, amilyen. Elnézik, hogy indokolt esetben sem küldik tovább a beteget olyan helyre, ahol van eszköz, és megkaphatná a rendes ellátást. Sok a fertőzésből adódó műhibaper, és szinte soha nem szankcionálják, ha a kórház nem különíti el a fertőző beteget, nem kap kellő hangsúlyt a perben, ha a kórház nem különíti el az ilyen beteget.

Tízes nagyságrendben vannak olyan perek folyamatban, amelyekben a műtéti beavatkozás során hozzá nem értés miatt súlyos egészségkárosodást okoztak a szülő asszonyoknak. Csak azért, mert a szülész nem hívott szükség esetén más szakorvost, például sebészt pácienséhez.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető