A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt felperesek, egy magánszemély, illetve a Háttér Társaság a Melegekért azt követően fordultak bírósághoz, hogy a BRFK 2012-ben megtiltotta a Budapest Pride felvonulás megtartását. A tiltó határozat olyan indokokra hivatkozott, amelyekről már 2011-ben - szintén a BRFK tiltó határozata nyomán - kimondta a bíróság, hogy azok megalapozatlanok. A felperesek aggályosnak találták a rendőrség döntésében azt is, hogy a BRFK a Budapest Pride felvonulást megelőzően számos, hasonló útvonalra eső, ráadásul lényegesen nagyobb résztvevői számmal tervezett rendezvény megtartását tudomásul vette.

A tegnap ítéletet hozó Fővárosi Törvényszék éppen a fenti két körülmény miatt találta úgy, hogy a BRFK döntése nemcsak egyszerűen diszkriminálta a felpereseket, illetve az általuk képviselt LMBTQI közösséget a szexuális irányultságuk miatt, hanem zaklatást is megvalósított velük szemben. Vagyis a tiltás hatásában alkalmas volt a szexuális kisebbségekkel szembeni ellenséges környezet kialakítására. A bíróság úgy fogalmazott az ítélet kihirdetésekor, hogy a BRFK nem valódi indokok alapján, hanem a felperesek és a meleg közösség szexuális irányultsága miatt tiltotta meg a Budapest Pride felvonulást.

Mint ismeretes, a Budapest Pride szervezői a betiltás miatt a bírósághoz fordultak, és a bíróság a tiltó határozatot hatályon kívül helyezte, így megtarthatták a 2012-es rendezvényt is, azonban a bíróság szerint a BRFK döntése egyben diszkriminatív is volt, amit a rendezvény utólagos engedélyezése nem orvosolt.

A bíróság egyébiránt magánlevélben történő bocsánatkérésre is kötelezte a BRFK-t, valamint eltiltotta a további jogsértéstől.