A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában tartott, Demokrácia és emberi jogok: közös felelősségünk és kihívásaink című előadása során elmondta, hogy az antidemokratikus erők, amelyek a hatalmuk megszilárdításán ügyködnek, nem csupán az Alkotmánybíróságot veszik célba, hanem a szabad sajtót is. Zaklatják a szerkesztőket és az újságírókat, s a médiavállalatok tulajdonosi hátterének egy kézben tartásával igyekeznek befolyásolni a tartalmat.
„Tavaly októberben egy magyar tv-csatorna hírül adta, hogy kormánytisztviselők eligazítást tartottak a vezetőség tagjai között, akiknek megmondták, hogy mely politikusokkal készítsenek interjút, és milyen témákat dolgozzanak fel”
– mondta Sewall. Bár a csatornát nem nevezte meg, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese a Kreatívnak épp tavaly októberben nyilatkozott arról, hogy a kormány emberei hetente eligazítást tartottak a szerkesztőségben.
|
| Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság |
A sajtónak az Egyesült Államokban és Magyarországon is sikerült méltánytalanságokat felszínre hoznia. Ismerjük a szalagcímeket, amelyek arról szólnak, hogy kormányhivatalnokok miként élnek vissza állami pénzekkel. Csalásról és olyan szabálymódosításokról van szó bennük, amelyekkel előnyös helyzetbe hozzák a barátokat, az adófizetők kárára – emlékeztetett Sewall, aki először járt Magyarországon.
Szívügye a harc
„Állampolgárokként és adófizetőkként szükségünk van a szabad sajtóra, hogy elszámoltassa a kormányt... A magyaroknak, és minden demokratikus ország állampolgárának ki kell állnia a független intézmények mellett. Ki kell állniuk a fékek és ellensúlyok mellett, hogy megvédjék az alapvető szabadságukat” – mondta a diplomata, akinek szívügye a korrupció elleni harc. Mint mondta, ez a gyakorlat hatással van a jogrendszerre, és a korrupció érdekében gyakran úgy mennek végbe törvénymódosítások, hogy alig, vagy semmilyen módon nem konzultálnak az állampolgárokkal vagy az ellenzéki pártokkal.
Melegágy
– A korrupció erodálja az állampolgárok kormányba vetett hitét, ugyanakkor káros hatással van a kormány azon képességére, hogy megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. Kimeríti a gazdaságot, és ideális közeget teremt a bűnszövetkezetek és sokak számára, hogy politikai befolyást vásároljanak maguknak – válaszolta a Népszabadság hazai korrupciót firtató kérdésére Sewall, akinek a nevét a magyar külügyben is jól ismerik.
2014-es, korrupcióval kapcsolatos kijelentése miatt ugyanis a Külgazdasági és Külügyminisztérium konzultált André Goodfriend akkori amerikai ügyvivővel. Sewall a korrupció elleni harc világnapján – december 9-én – azt mondta: az Egyesült Államok nagykövetségei Közép- és Kelet-Európa két tucat országában a korrupcióellenes küzdelmeket támogató akciótervek összeállításán dolgoznak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a még távoli országokban is meglévő korrupciós gyakorlat az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket sértheti.
Hosszú út áll előttünk
Sewall mostani előadásán – amelyen részt vett Colleen Bell amerikai nagykövet és Martonyi János egykori külügyminiszter is – azt mondta, az Egyesült Államok kitartóan harcol a korrupció ellen, a határain belül és kívül, s ennek az erőfeszítésnek a részeként továbbra is támogatják azokat az erőket a régióban, amelyek a korrupció ellen harcolnak. „Magyarország előtt még hosszú út áll, csakúgy, mint a világ többi országa előtt” – mondta Sewall, aki előadása során többször is utalt az Egyesült Államok és Magyarország közötti fontos partneri viszonyra, amely egészen a 19. századig nyúlik vissza. Méltatta a magyarokat, amiért sikerült felépíteniük egy demokratikus államot, amely 1990 után konszolidálódott, és „sokakat inspirált a világ körül”. Ám hangsúlyozta, hogy a félelemmel és szorongással teli időszakokban nem könnyű kitartani, főleg, hogy a „demagóg vezetők kihasználják ezt”, célba véve az alkotmányos jogokat. Sewall kiemelte, hogy az Egyesül Államok huszadik századi történetében is voltak olyan periódusok – a faji szegregáció, vagy a kommunistagyanús személyek üldözése a hidegháború idején – amelyekre „nem lehetünk büszkék”.
|
| Martonyi János és Colleen Bell. Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság |
Demokrácia vagyunk, de...
Manapság új kihívásokkal kell szembenézni mind az Egyesült Államokban, mind Magyarországon: az USA-ban a terrorizmustól, a világgazdasági válság utóhatásaitól és az iszlámellenességtől szenvednek, míg Magyarországon a vallási és etnikai kisebbségekkel és a politikai üldöztetés elől menekülőkkel szembeni bánásmód jelent komoly kihívást. Ilyen körülmények között demokráciának tekinti-e az Egyesült Államok Magyarországot? – hangzott el egy újságírói kérdés. Sewall hangsúlyozta, Magyarország továbbra is demokrácia, de a demokráciákra nagyon oda kell figyelni. Rendkívül fontosak a fékek és ellensúlyok, a független bíróság, a szabad sajtó, és a szabad választások. Ezekre mind vigyázni kell. Az Egyesült Államok sem tökéletes. Ott is meg kell erősíteni ezeket a tényezőket, csakúgy, mint Magyarországon” – mondta.
Összeesküvést szervez Soros és Obama?
Az előadás végén egy újságíró a magyar kormánykörökben igencsak népszerű összeesküvés-elméletről kérdezte az államtitkárt, miszerint igaz-e, amit a magyar kormányfő és Lázár János állít: Soros György és Barack Obama minél több muzulmánt igyekszik Magyarországra telepíteni? Sewall csupán annyit válaszolt, hogy ez egy hibás következtetés, így nem is foglalkozna a témával.
