A Nyugati pályaudvar mögötti 170 ezer négyzetméteres rozsdazónát négy nagy tömbre osztotta a WestEndet is megépítő ingatlanfejlesztő csapata.
A Nagykörút és a Ferdinánd híd közötti első szakasz egyik felében egy vágányok felett „lebegő”, sportolásra is alkalmas 32 ezer négyzetméteres közparkot alakítanának ki. A tömb másik, Podmaniczky utca felé eső 35 ezer négyzetméteres építési telkét ingatlanfejlesztők kaphatnák meg irodák, üzletek, lakások és parkolók létesítésére. Ennek folytatása lenne a Ferdinánd hídon túli, szintén 35 ezer négyzetméteres fejlesztési terület. Ezeken a telkeken többszintes épületekkel és összesen 245 ezer négyzetméter beépítésével számolnak. A két, összesen 70 ezer négyzetméteres tömb értékesítéséből 5-6 milliárd folyhatna be a költségvetésbe. Ezzel csökkenthető lenne az említett park, illetve a mögé tervezett „Liget-bővítés” bekerülési költsége.
A Ferdinánd híd mögötti terület 68 ezer négyzetméteres része ugyanis a tervek szerint négy közösségi célú épületnek adhatna otthont. Ezek fogadhatnák be a leszűkített múzeumi negyed koncepciójából megmaradt intézményeket. Erre a Városligetbe eredetileg tervezett öt új múzeum közül kettőnek van esélye: a Ludwig Múzeummal bővített Új Nemzeti Galériának és a Néprajzi Múzeumnak.
Egyik tervezőirodával sem kötöttek még szerződést, ráadásul ezen gyűjtemények elhelyezése a legfontosabb a kormánynak. A Néprajzinak helyet adó egykori kúriai épületet, illetve a galériának otthont adó budai Várat ugyanis magának nézte ki a kormány. (A Fotó és az Építészeti Múzeum jóformán már kiesett a tervből.) A négy – összesen 36 ezer négyzetméter alapterületű – épület azonban csaknem feleekkora kiállítóhelyet adna ki a ligetbe tervezetthez képest.
Baán László miniszteri biztos koncepciójában ugyanis a galéria 46 ezer, a Néprajzi Múzeum pedig 22 ezer négyzetmétert kapott volna. A galéria most 25 ezer négyzetmétert használ, bár ebből csak 9200 négyzetméter a kiállítótér, a Néprajzi 6500 négyzetméteren működik, míg a Ludwig 12 ezer négyzetmétert foglal el a Művészetek Palotájában. A négy épületet 32 ezer négyzetméternyi, játszóterekkel tűzdelt park ölelné körbe.
Az épületek és a parkok létrehozása összesen több mint 60 milliárdot emésztene fel, amelyből 20 milliárdot az út- és közmű-infrastruktúra kiépítése vinne el. A Ferdinánd hidat például alagúttal váltanák ki. A területen közcélú és magánberuházásként összesen 100 ezer négyzetméter városi közpark jöhetne létre.
A rozsdazónából nem szállt ki a nagyvállalkozó
A Nyugati pályaudvar mögötti terület Budapest egyik legértékesebb befektetési ingatlana, amelynek tulajdonjogán a magyar állam, a MÁV és a főváros osztozik. A fővárosi önkormányzat telke a törzsvagyon része és így beépíthetetlen, az ingatlan többi részén széljegyek sokasága fonja körbe a tulajdonjogokat. Köztük a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGránité, illetve utódcégének a Gránit Managementnek a földhasználati joga.
A kormányzati negyed tervezésének idején részben ezért próbálták bevonni a céget a beruházásba. Nem sikerült. A projekt lefújása után a terület rendezése is lekerült a napirendről. Demján 2011-ben ismét elővette a terveket, és 300 ezer négyzetméteres komplex városfejlesztési beruházást dolgozott ki, de a válság elsöpörte azt. Idén augusztusban Demján eladta ugyan a TriGránit jelentős részét a TBG Real Estate-nek, de néhány projektet és területet megtartott. Köztük a WestEnd City mögötti rozsdazónát is.
