Pesti Imre (Fidesz) interpellációjában az MSZP miniszterelnök-jelöltjének vitát kiváltó mondatát idézte, amely szerint az orvosok politikai hovatartozásuk alapján kezelnék a betegeket. A fideszes politikus, aki az orvosi eskü szövegéből is idézett felszólalásában, azt mondta: Mesterházy Attila durván aláásta az orvos-beteg kapcsolatot. A szakmában mindenki egyöntetűen tiltakozott, visszautasította a kijelentést - mondta, azt kérdezve: az államtitkár egyetért-e Mesterházy Attila kijelentésével, illetve nem gondolja-e, hogy a jelöltnek bocsánatot kellene kérnie.

Vojnik Mária egészségügyi államtitkár válaszában kiemelte: szerinte nem történt más, mint Mesterházy Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a politikusok által gerjesztett megosztottság már olyan mértékű a társadalomban, amire nemet kell mondani. Idézte a kormányfőjelölt Éger István orvosi kamarai elnökhöz írt levelét, s azt mondta, ehhez csatlakoznak.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 181 igen, 155 nem és 5 tartózkodással jóváhagyta.

MSZP: Hová jutott az elmúlt nyolc év alatt az ország?

A szocialista Szabó Zoltán az elmúlt nyolc évet tette mérlegre, idézve az ellenzéki minősítéseket. A kormánypárti képviselő ironikus hangvételű felszólalásában azt kérte a kancelláriaminisztertől, hogy "valljon színt": mennyivel csökkent a nyugdíjak és keresetek vásárlóértéke, hogyan alakult az államadósság, a családtámogatások összege, mennyivel kevesebb a gépjármű, az internet, mint nyolc éve. Mennyivel költ kevesebbet az állam működésre, mennyivel csökkent az államilag támogatott lakásépítések száma, mennyivel költenek kevesebbet egészségügyre, mint nyolc éve?

Molnár Csaba kancelláriaminiszter válaszában idézte az The Economist hétfőn nyilvánosságra hozott elemzését, amely szerint Magyarország eladósodottsága Japánénál, az Egyesült Államokénál, Nagy-Britanniáénál is könnyebben kezelhető.

Autópályából Orbán Viktor kormánya hét, a baloldali kormányok 700 kilométert építettek. Széchényi-tervből az egész ország kapott annyit, mint amennyit csupán Debrecennek fizetett ki a baloldali kabinet. A családi pótlékot megháromszorozták, lassult a természetes népességfogyás. Negyedmillióval több lakás van, mint nyolc éve, az internet előfizetések száma a hétszeresére nőtt - sorolta a kancelláriaminiszter.

A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: milliárdok tűntek el a magyar villamosműveknél

Medgyasszay László a magyar villamosművek kétes ügyeiről kérdezte a pénzügyminisztert. Milliárdos állami vagyon tűnt el - mondta, hozzátéve: többszöri kérdésre sem kaptak érdemi választ arra, lett-e ennek valamilyen következménye. Hónapok óta csönd van - mondta a kereszténydemokrata politikus, megjegyezve, belső felelősségrevonásról sem hallani. Történt ilyen? - kérdezte.

Katona Tamás pénzügyi államtitkár válaszában azt mondta, a vállalat jelenlegi vezetése gondosan járt el, és mindent megtett, hogy a korábbi vezetés idején keletkezett ügyek hátterét feltárják. A felügyelőbizottság vizsgálata tavaly tavasszal lezárult, s 2009 áprilisában büntetőfeljelentést tettek. Intézkedések sorát hozták, hogy a jövőben kizárhatók legyenek a hasonló esetek. Módosítani fogják a cégek alapszabályát, az anyavállalat hatáskörébe kerül az ismeretlen tulajdoni hátterű, illetve offshore ügyletek kérdése.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 166 támogató, 133 nem szavazattal és 3 tartózkodással igen.

Pettkó András: egyértelműen hibás jogszabály volt a vagyonadó

A független (volt MDF-es) képviselő az Alkotmánybíróság vagyonadóról szóló döntése kapcsán azt mondta, kiderült, hogy jogosak voltak a kifogások, de nem érti, hogy az elmúlt nyolc évben kormányzó erő hogy képes egyértelműen hibás jogszabályokat áterőltetni, majd, miután ez kiderül, annyit sem mond, hogy "bocsánat, tévedtünk". A képviselő a vagyonadó még érvényben lévő részének hatályon kívül helyezését szorgalmazta.

Katona Tamás pénzügyi államtitkár azt mondta, nem biztos, hogy jó, ha a nagyértékű gépkocsik után kivetett adót törlik. Ezt a logikát követve szerinte minden adót el kellene törölni. A nagyértékű vagyontárgyak adójának meghatározásakor olyan technikát igyekeztek alkalmazni, hogy a járművek utáni adó a tényleges vagyoni helyzethez közelítsen.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 172 igen, 145 nem és 4 tartózkodással jóváhagyta.

Fidesz: miért bocsátottak el 29 postai dolgozót?

Nógrádi Zoltán (Fidesz) arról faggatta a pénzügyi államtitkárt, miért bocsátott el 29 dolgozót a Magyar Posta Zrt., akiknek - a képviselő szavai szerint - csak az volt a bűnük, hogy felemelték szavukat a postai dolgozók érdekében. A képviselő emlékeztetett: a cég 2007-ben döntött úgy, hogy elköltözik korábbi székházából. Az épület eladásából 7,2 milliárd forint helyett 5,5 milliárd forint folyt be. Az épületet egy off-shore cég vette meg. A képviselő azt mondta, hogy a posta vezetői számára "kényelmetlen lett" a dolgozói tiltakozás. Megkérdezte, mi indokolta a kézbesítők rendkívüli felmondását a sztrájk meghirdetése után.

Katona Tamás válaszában kijelentette, a tavaly decemberi sztrájkot megelőzően a munkáltató felhívta a szakszervezet képviselőinek figyelmét, hogy a munkabeszüntetésnek nincs jogalapja. Ezt állapította meg a bíróság is, és az ítélethirdetést követően jogszerűen bocsátották el a dolgozókat. A székház-tranzakció egyébként mintegy 7,4 milliárd forint bevételt hozott, és valótlannak nevezte, hogy a vevők tisztázatlan hátterű off-shore cégek lennének.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 168 igen szavazattal, 148 nem és 11 tartózkodás ellenében igen.

A BKV-ról, más tanácsadói szerződésről és Mesterházy Ernőről is kérdezett a Fidesz

Németh Szilárd (Fidesz) a BKV körül kialakult ügyek kapcsán azt kérdezte, hogy Demszky Gábor főpolgármester vagy bármely megbízottja egyeztetett-e a Pénzügyminisztériummal a közpénzek ügyében és a tárca észlelt-e bármit, ami miatt korrupcióra gyanakodhattak volna.

Katona Tamás azt felelte, a kormány azért is tesz nagy erőfeszítéseket a közösségi közlekedési vállalatok reformjainak végrehajtása érdekében, mert ezeknek a cégeknek is érvényesíteniük kell a versenyszférában megszokott hatékonysági és minőségi követelményeket.

A választ az Országgyűlés 167 igen, 161 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el.

Balsai István (Fidesz) a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) honlapján közzétett tanácsadói szerződésekről érdeklődött. Az egyik szerződést, melyben a "Mediaedge Hungary Kft." 2009. június 30-ig, 9 hónapra 583 millió forintot kapott kommunikációs kampányokhoz kapcsolódó médiatervezésre. Feltette a kérdést: mik azok a kampányszervezési ügyek melyek több milliárd forintba kerültek?

Bajnai Gordon miniszterelnök azt válaszolta: jó hír, hogy ezek az adatok megtekinthetők a kormány honlapján. Hozzátette: nem foglalkozik egyedi médiaszerződésekkel, de szívesen ad választ, ha írásban megkapja a kérdéseket az ellenzéki képviselőtől. Nem várható el, még a miniszterelnöktől sem, hogy minden egyes szerződést fejből ismerjen - mondta.

Szijjártó Péter (Fidesz) a BKV-ügy kapcsán kérdezte a miniszterelnököt. Mint mondta, híradások arról számoltak be, hogy Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főtanácsadója a Miniszterelnöki Hivatal és a főpolgármesteri hivatal között töltött be koordinátori szerepkört, azonban a kormányszóvivői iroda válasza szerint a főtanácsadó nem állt jogviszonyban a MeH-hel. Újból megkérdezte: milyen szerepet töltött be a Miniszterelnöki Hivatalban Mesterházy Ernő, mit tudott a BKV-ügyekről, és ennek kapcsán mit tudhatott a kormány a kirobbant BKV-botrányról?

Bajnai Gordon azt válaszolta: a BKV-ügyben a rendőrség vizsgálódik. Közölte: mikor a hivatalba került, akkor Mesterházy Ernő a MeH-ben koordinációs feladatokat már nem látott el. Közvetlenül Demszky Gáborral tárgyaltak fővárosi ügyekben. Kiemelte: Mesterházy Ernő sem a fővárosi önkormányzat és a MeH közötti együttműködési megállapodás részeként, sem más formában nem állt semmilyen jogviszonyban a MeH-hel.

MSZP: milyen döntést hozott az MVM Zrt. közgyűlése a Vértes Erőmű ügyében?

Keleti György (MSZP) a közlekedési minisztertől azt kérdezte: az MVM Zrt. közgyűlése milyen döntést hozott a Vértes Erőmű ügyében? Mint mondta, a 3500 főt foglalkoztató erőmű tavaly csődközeli helyzetbe került. Hónig Péter válaszként közölte: az MVM Zrt. közgyűlése úgy döntött, 1,9 milliárd forinthoz jutott az erőmű, így nincs fizetésképtelen helyzetben.