A fideszes többségű debreceni közgyűlés csütörtöki ülésén értékesítette a helyi repteret működtető, eddig városi tulajdonban lévő Airport Debrecen Kft. száz százalékos tulajdonrészét, egyúttal eladta a légikikötő 140 hektáros fejlesztési területét is. A vevő a debreceni székhelyű, 2007-ben bejegyzett Xanga Holding Kft., amely 700 millió forintot fizet részletekben az önkormányzati társaságért, és további 4,4 milliárdot – ugyancsak több évre ütemezve – a fejlesztési területért. A város a repülőtéri üzemi területet nem értékesítette, hanem 75 évre bérbe adta a Xangának.

A reptéri társaság és a fejlesztési terület értékesítéséről szóló döntésben a debreceni közgyűlésben ellenzékben lévő MSZP, SZDSZ és Független Fórum önkormányzati képviselői nem vettek részt, mert kifogásolták, hogy a fideszes városvezetés zárt ülésen tárgyalta az ügyet. Az SZDSZ-es Gadus István képviselő az alkotmányra hivatkozott, mondván, mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Erre Kósa Lajos polgármester úgy reagált: az adatokat nem titkolják el, az ülés után ő maga fog sajtótájékoztatót tartani a szerződéstervezetről. Zsiros Zsolt, az MSZP frakcióvezetője bejelentette: érthetetlen számukra, hogy ha Kósa Lajos egyébként is tájékoztatja a sajtót, akkor miért zárják ki a nyilvánosságot a napirend megvitatásából. Ezután az ellenzéki képviselők kivonultak az ülésteremből.

A döntést követő sajtótájékoztatón Kósa Lajos polgármester azt mondta: az évi 45 ezres utasforgalmat és mindössze pár száz tonnás teherforgalmat lebonyolító repteret az önkormányzat már nem lenne képes tovább működtetni, hiszen az üzemeltetés költsége csak az idei évben eléri a 450 millió forintot. A városvezető szerint az önkormányzat jól járt az üzlettel, hiszen a város összesen 5,1 milliárd forintot kap, miközben az elmúlt években 2,1 milliárd forintot költött a repülőtérre, és további egy milliárdot fordított rá állami támogatásból. Tudósítónknak arra a megjegyzésére, hogy a polgármester által elmondott adatoknak ellentmondanak a helyi vagyonkezelő holding friss kimutatásai, amelyek szerint a város nem 2,1 milliárdot, hanem 3,8 milliárdot fordított a reptér fejlesztésére, Kósa Lajos azt válaszolta: bizonyos költségek hozzászámolásával a holding számai is elfogadhatók. A számok körüli bizonytalanságot jelzi, hogy Papp László, az önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője tudósítónkkal egy másik adatot közölt: szerinte a város – az üzemeltetési ráfordításokkal együtt – összesen 4,4 milliárdot költött a reptérre. Ezzel szemben a helyi SZDSZ szerint az önkormányzat a reptérre – idézzük – „az elmúlt években több mint 5,5 milliárdot költött a közösség pénzéből”.

Arra a kérdésre, hogy milyen fejlesztéseket kívánnak végrehajtani a reptéren, Herdon István, a Xanga Holding Kft. ügyvezetője azt mondta: öt éves fejlesztési tervet készítettek, ez idő alatt az utasforgalmat 250-300 ezerre akarják növelni, de fejlesztik a teherforgalmat is. Hozzátette: olyan logisztikai, kereskedelmi és ipari beruházásokat készítenek elő, amelyek révén hosszú távon nyolc-tízezer új munkahelyet teremtenek a városban.

Az MSZP szerint ellentmondásosan viselkedik Kósa Lajos, amikor a kormánytól a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos szerződés nyilvánosságra hozatalát kéri, miközben saját településén megtagadja a szerződések nyilvánosságát. Erről Oláh Lajos, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke és Zsíros Zsolt, a debreceni közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője beszélt csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A debreceni vagyonkezelő, amelynek tulajdonosi jogait Kósa Lajos gyakorolja polgármesterként, rendszeresen megtagadja az MSZP önkormányzati képviselőinek azon kérését, hogy egyes szerződéseket megismerhessenek - közölte Oláh Lajos, aki szerint "Kósa Lajos Budapesten egy demagóg demokrata, otthon pedig iratokat rejtegető polgármester". (MTI)

Debreceni repülőtér