Úgy tudjuk, ha a Debreceni Ítélőtábla bírái teljesítették a penzumukat, az OBH elnöke a Szegedi, majd a Pécsi és a Győri Ítélőtábla bíráinak kirendelésével folytatja a Fővárosi Ítélőtábla tehermentesítését. Ez idő alatt a Fővárosi Ítélőtábla bírái az ügyhátralékaik ledolgozására koncentrálhatnak.
Emlékeztetőül: az OBH vezetőjének egyedi döntése alapján a Fővárosi Ítélőtábla – túlterheltségére hivatkozva – két év alatt alig több mint félszáz ügyet tett át a vidéki bíróságokra, köztük olyan, politikai szempontból fajsúlyos ügyeket, mint a Hagyó- és a Sukoró-per. Az OBH-t az a vád érte, hogy a politikailag vagy más szempontból jelentős ügyeket aszerint osztja szét a vidéki bíróságok között, hogy azok korábbi gyakorlata szerint hol várható szigorúbb vagy éppen enyhébb ítélet.
Azonban az Alkotmánybíróság tavaly decemberben az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte az egyedi ügyáthelyezéseket, mire az érintett bíróságok sorra visszaadták a rájuk tukmált ügyeket a Fővárosi Törvényszéknek. Az ügyáthelyezés alkotmányellenességének kimondása után nem maradt más választása az OBH elnökének, mint hogy „ha az ügyeket egyedi döntéssel nem oszthatja szét az ország kevésbé leterhelt bíróságai között”, akkor a bírákat rendeli ki a túlterhelt bíróságokhoz. Persze ehhez az ő beleegyezésük is kell, amelyet információink szerint Handó azzal a feltétellel kapott meg, hogy nem kell sem a fővárosba költözniük, sem ingázniuk, a saját bíróságukon ítélkezhetnek, csak a Fővárosi Ítélőtábla nevében.
Az, hogy a március elsejét követően másodfokra érkező új büntető- és polgári ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla „debreceni kirendeltsége” jár el, persze „némi kényelmetlenséget” jelent az ügyfelek számára. Főleg a polgári perekben, mert a büntetőügyek jelentős hányadában másodfokon már nincs bizonyítási eljárás, sem tanúknak, sem szakértőknek nem kell megjelenniük, így csak az ügyész és a védők utaznak.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a bírák kirendelése nem minősül egyedi ügyáthelyezésnek, nem vonja el senkitől a saját bíróját, hiszen mindenki felett a Fővárosi Ítélőtábla bírája ítélkezik, csak nem a Markó utcában, hanem Debrecenben, így az eljárás jogilag rendben van. Bánáti azonban azt már költői kérdésnek minősítette, hogy ha a bírák kirendelése megfelel az alkotmányos követelményeknek, miért az egyedi döntésen alapuló ügyáthelyezéssel próbálta korábban a jogalkotó és a bírósági hivatal csökkenteni a fővárosi bíróságok leterheltségét.
Az ügyáthelyezésekkel kapcsolatban Handó Tündét saját kérésére 2013 tavaszán hallgatta meg az Alkotmánybíróság. Az OBH elnöke akkor többször is hangsúlyozta, hogy „objektív mérce és eljárási rend alapján járnak el az ügyáthelyezéseknél, amelyekből 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 volt. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött, amire az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség.”
Az új, kirendeléses rendszerben első körben hatvan ügy kerül az „ideiglenesen Budapestre rendelt”, de ténylegesen Debrecenben ítélkező bírákhoz. Köztük olyan nagy érdeklődésre számot tartó ügyek, mint a Prisztás-gyilkosság miatt első fokon elítélt Portik Tamás és társainak pere, az úgynevezett kémper, a romagyilkosok pere és a Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter elleni eljárás, de ma még nem zárható ki, hogy másodfokon Debrecenben mondanak majd ítéletet az úgynevezett Hagyó-perben is.
