Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Kúria 2018-ra tervezett visszaköltözése kapcsán azt emelte ki, hogy az utóbbi években javult a bíróságok támogatása, ami lehetővé teszi az elmúlt évtizedekben jelentősen leromlott ingatlanállomány fejlesztését és az igazságszolgáltatáshoz méltó körülmények kialakítását.

Darák Péter elmondta: a Kúria költözése illeszkedik abba a folyamatba, amelynek célja a nehéz helyzetben lévő bíróságok méltó módon történő elhelyezése. Már a rendszerváltást követő első főbíró, Solt Pál felvetette, majd utódja, Lomnici Zoltán is szót emelt azért, hogy a legfelsőbb bírói fórum visszakapja eredeti, Kossuth téri épületét, amelyben jelenleg a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet működik.

A főbíró hangsúlyozta: nem presztízskérdésről, nem a bírák, hanem az ítélkezés, az igazságszolgáltatás tekintélyéről van szó, amelynek a hatalommegosztás európai alapelve kiemelt szerepet biztosít egy jogállam életében. Szimbolikus értékű, hogy a Kúria elfoglalhatja régi helyét abban az épületben, amely az ítélkezés legfelsőbb fóruma számára épült fel a millennium idején, a magyar történelem egyik legsikeresebb időszakában - mondta.

Darák Péter szerint ez kifejezi, hogy a magyar nemzet kiemelt módon tiszteli a törvényeket, a jogállamot. Hozzátette: a bíráskodás emelkedett színtere ugyanakkor tartalmi követelményt is szül, az ítéletek színvonalának méltónak kell lennie a fenséges épülethez.

A főbíró kifejtette: a hely szellemisége, emelkedettsége, tekintélye mellett praktikus szempontok is szólnak a Kúria visszaköltözése mellett, hiszen ha újra a régi helyén működhet, akkor jelenlegi, Markó utcai épületében végleges elhelyezést nyerhet több másik, fővárosban lévő bíróság is, amely egyelőre sok száz milliókért bérelt, nem bírósági célokra épült ingatlanokban kénytelen működni. Csak a fővárosban évről évre hozzávetőleg egymilliárd forintba kerül a bírósági ingatlanok bérlése, a többi között az ítélőtábla polgári kollégiuma, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Budakörnyéki Törvényszék egyes részlegei számára - jegyezte meg.

Darák Péter elmondta: a jelenlegi legfelsőbb bírói fórum elfér a Kossuth téri épületben, hiszen hozzávetőleg jelenlegi alapterületének kétszeresét használhatná, amire szükség is van, mert jelenleg a Kúria bíráit segítő magasan kvalifikált munkatársaknak szűkös az elhelyezése.

A főbíró hozzátette: a Kúria költözésére nyilvánvalóan csak akkor kerülhet sor, ha a Néprajzi Múzeum megfelelő elhelyezést kap, ami várhatóan a múzeumi negyedben oldható majd meg. A több éves átmeneti idősszakban a legfelsőbb bírói fórum és a múzeum közös programokat tervez, amelyek közül az első a szombati nyílt nap lesz. A Kossuth téri épületben van egy eredeti állapotban meghagyott, kihasználatlan bírósági tárgyaló, amely kisebb felújítás után bírósági célokra használható, ott jövőre már akár tárgyalásokat vagy szakmai programokat is tarthat a Kúria.

Handó Tünde OBH-elnök elmondta: összesen 157 bírósági ingatlan van az országban, ezek többsége százévesnél is régibb, csaknem fele, 75 védett, műemléki jellegű, ám megfelelő korszerűsítéssel még ma is alkalmas bírósági feladatok ellátására, ezt példázza a Budapest belvárosában lévő igazságügyi negyed Markó utcai ingatlanai közül a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületének sikeres felújítása.

Közölte, az utóbbi években a korábbinál nagyobb támogatást kapott az igazságszolgáltatás, ennek köszönhetően több felújítás, beruházás indulhatott meg, köztük a legrosszabb helyzetben lévő és a legtöbb ügyfelet kiszolgáló Budapest Környéki Törvényszék új helyre költöztetése. A féltucatnyi, rosszabbnál rosszabb állapotú épületbe széttagolt törvényszék várhatóan 2-3 év múlva foglalhatja el új helyét a Városligeti fasorban, a régi BM-kórház felújított épületegyüttesében. Csak erre a beruházásra tavaly egymilliárd forintot, idén hatmilliárdot fordíthat az igazságszolgáltatás. Emellett rövidesen megkezdődik a Debreceni Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék felépítése, illetve felújítása - ismertette Handó Tünde.

Az OBH elnöke kiemelte: szimbolikus jelentősége van a Kúria fizikai elhelyezésének a Kossuth téren, szemben a Parlament épületével a hatalommegosztás elvének megfelelően megtestesíti a törvényhozástól független, ellenőrző szerepet is betöltő harmadik hatalmi ágat.

Handó Tünde emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt egy kúriai ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy "a Kúria a régi fényében ragyoghasson", ezért kész megtalálni annak módját, hogy az minél hamarabb ismét a régi épületét használhassa.

A Kossuth téri Igazságügyi Palota építése éppen 120 éve, 1893-ban kezdődött meg, a visszaköltözés a 125. évfordulón, 2018-ban várható.

Handó Tünde elmondta: a korral foglalkozó szakemberek úgy vélik, a legfelsőbb bírói fórum eredeti székhelyéről történő 1949-es kiköltöztetésének oka nem csupán az volt, hogy a kiépülő egypárti diktatúrában fel akarták számolni a független hatalmi ágakat, hanem az is, hogy Rákosi Mátyás személyes ellenszenvvel viseltetett az intézmény iránt, ahol egyszer elítélték. Ezt a feltevést erősítheti az a tény, hogy a Kúria kiköltözése utáni első rendezvény 1952 tavaszán a Magyar Munkásmozgalmi Intézet nagyszabású tárlata volt, Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából.