A 2017-es úszó világbajnokságért felelős MNV Zrt. azt írta a Népszabadságnak, hogy „az építtető részéről nincs olyan igény, mely a strandfürdő teljes bezárását tenné szükségessé. A standfürdő nyitva tartása az üzemeltető, tulajdonos BGYH Zrt. döntésén múlik.” Egy augusztusi közérdekű adatigénylésre viszont még azt a választ adta, hogy a végleges bezárás ugyan nem vetődött fel, de egyelőre nem tudják, hogy a vizes világbajnokság után milyen formában működhet tovább a strand, erről csak a leendő üzemeltető dönthet.

A BGYH Zrt. nem válaszolt lapunk kérdéseire, a vezetőit is hiába kerestük. Korábban viszont Kiss Dóra, a marketingosztály vezetője azt nyilatkozta, hogy az építkezés miatt bekövetkező jelentős területveszteség miatt nem biztos, hogy később megéri a strand üzemeltetése.

Ám az idei szezon eredménye láttán ezt még újragondolhatják. A fővárosi strandok ugyanis 700 ezer vendéget fogadtak a nyáron. A lista élén pedig a Dagály fürdő áll 216 ezer látogatóval. A legkedveltebb hat strand forgalma 43 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, ráadásul a Dagály bevétele 10 százalékkal emelkedett az építkezés és a 15 százalékos árcsökkentés dacára is.

Egy évvel ezelőtt, az önkormányzati választást megelőzően még egészen más szelek fújtak. Tarlós István főpolgármester a főváros fürdőberuházási terveinek ismertetésekor azt mondta: 3,5 milliárd forintot szánnak a Dagályra. Aztán kiderült, hogy a kormány is tervez ott valamit. Az úszó- és vízilabdavilág-bajnoksághoz szükséges létesítmények építésére akkor 14 milliárdot irányoztak elő. A Dagályra vonatkozó fővárosi tervek több belső, fedett gyógyvizes medencéről, valamint egy „gyermekparadicsomról” szóltak. A fejlesztés egyik célja az úszópalota felépítése miatt várható terület- és épületveszteség pótlása volt.

Szőke László, a BGYH Zrt. vezérigazgatója akkor 2015 szeptemberére tette a munkálatok kezdetét, míg a kivitelezési időt húsz hónapra becsülte. A tervekre el is költöttek 23 milliót, de az építkezés nem indult el.

A vizes vb-re készülő úszópalota alapkövét viszont már márciusban letették. Az eredetileg tervezett 2021 helyett 2017-ben megrendezendő világbajnokság költségét tavasszal 25 milliárdra becsülte Gyárfás Tamás szövetségi elnök, májusban Fürjes Balázs kormánybiztos már nettó 30-32 milliárd forintot említett – beleértve az úszópalotát, a Népfürdő utca megújítását, az új árvízvédelmi művet és pontonhidat is. A május végi kormányhatározat ugyanakkor már bruttó 49 milliárd forintos összeghatárról szólt.

Az MNV Zrt. végül nettó 38,3 milliárd forintért szerződött az úszópalota megépítésére az Orbán Viktor kormányfő barátjának, Garancsi Istvánnak az érdekeltségébe került Market Építő Zrt.-vel. A céget meghívásos eljárás keretében választották ki.

Az MNV kérdésünkre azt válaszolta, hogy a határidőt tartani tudják. Ebben vélhetőleg nagy segítségükre van az a frissen megalkotott törvény, amely gyakorlatilag minden korábbi jogszabályi kötelezettség alól felmentette a kivitelezőket.

A sietséget az eredeti menetrendhez képest immáron egyéves csúszás indokolta.