Az Átlátszó oknyomozó portál munkatársai derítettek fényt arra, hogy a múlt év végén Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István egyik cégének résztulajdonában lévő Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. érdekeltségébe került a keszthelyi Phoenix vitorláskikötő. Az üzletet decemberben kötötték meg, amikor a projektcég megvásárolta a keszthelyi kikötőt üzemeltető önkormányzati társaságot.
|
Egy hajó beállójának átlagos bérleti díja évi 360 ezer forint Keszthelyen, míg Tiborczék vállalkozása egy évre mindössze 3,6 millió forintot fizet a 200 vitorlást és 20 csónakot befogadni képes területért
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Az Átlátszó írása szerint a 22,8 millió forintos adóssággal terhelt kft.-ért hétmillió forintot adtak. Ezenfelül – élve a céggel együtt megszerzett vételi opcióval – nettó 330 millió forintért megvásárolták az épületeket és az eszközöket a tulajdonostól, a Balatoni Hajózási Zrt.-től (BH). (Az Átlátszó megemlítette: egy másik Tiborcz-cég tavaly nyert meg Keszthelyen egy a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó, bruttó 404 millió forintos tendert.)
A kikötőeladásról a jobboldali vezetésű keszthelyi önkormányzat sikertörténetként számolt be karácsony előtt egy nappal.
Mint írták, a hajózási társaság, veszteséges működésre hivatkozva, a kikötő bezárását tervezte, ám ezt a város meg akarta akadályozni, ezért 2012-től egy önkormányzati tulajdonú céggel vállalták az üzemeltetést. „Az elmúlt három évben az addig évi csaknem húszmilliós veszteséget termelő vitorláskikötő folyamatosan felfejlődött, jelentősen megnövekedett a hajóhelybérlők száma, élénk vitorlásélet bontakozott ki a területen” – büszkélkedett a város vezetése, hozzátéve: a hosszú távú cél az volt, hogy a létesítményt az elvégzett fejlesztésekkel vonzóvá tegyék komoly befektetők számára. „Ez sikerült is: a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. kedvező vételi ajánlatot tett.”
A vásárlás hírére többen is úgy vélekedtek: az összesen 360 millió forintos vételár „rendkívül nyomott” a 2004-ben épült, kétszáz hajó, húsz csónak befogadására alkalmas kikötőért, amelyhez ráadásul 221 négyzetméteres fürdőház, 192 négyzetméteres recepció és egy 102 négyzetméteres „snack bár” is tartozik. Az alacsonynak tűnő árat ellensúlyozta viszont, hogy a földterület a város tulajdonában maradt.
Saját láb
„Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük” - kelt ki Facebook-oldalán Orbán Ráhel, Tiborcz felesége, amikor 15 millió forintos svájci tandíjával foglalkozott a hazai közvélemény. Részleteket itt olvashat.
Ezt a területet bérli a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. A társaság vezetőjének és a keszthelyi polgármesternek, Ruzsics Ferencnek (Fidesz–KDNP) írásban feltett kérdéseinkre adott válaszaiból kiderül: a cég 15 éven keresztül összesen nettó 53,9 millió forint bérleti, illetve földhasználati díjat fizet a területért, amelyet meglehetősen furcsa módon az önkormányzat 7600, a cég viszont 5300 négyzetméteresnek jelölt meg. A bérlő végül csütörtök este úgy pontosított: a kikötő 5300 négyzetméteres, de egy szomszédos 2300 négyzetméteres „félsziget” is benne van a bérletben.
Mindez azt jelenti, hogy 300 ezer forint havi bérleti díjat fizetnek a 7600 négyzetméteres telekért.
(A város felhívta a figyelmet: a Balatoni Hajózási Zrt. – amelynek 22 balatoni település a tulajdonosa – korábban ennél kisebb összeget fizetett: a mostani évi 3,6 millió helyett csak 2,3 milliót.)
Itt érdemes megjegyezni: információink szerint a kikötőben a legtöbben hajóik számára az évi 1200 euróba, úgy 360-370 ezer forintba kerülő „parkolóhelyet” bérlik. Összehasonlításul: a Balatoni Hajózási Zrt. fonyódi kikötőjében a legkeresettebb méretű helyek évente 390 ezer forintba kerülnek. A város – amely korábban arról értekezett, hogy „megnövekedett a hajóhelybérlők száma, élénk vitorlásélet bontakozott ki a területen” – a kikötő konkrét kihasználtságára vonatkozó kérdésünkre azt írta: „A hajóbérlők száma az elmúlt év során 100 fölé emelkedett.”
Akad más ellentmondás is az ügyben. A Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. megkeresésünkre azt írta: „A kikötő infrastruktúrája lepusztult állapotban van, az épületekhez a korábbi üzemeltetők 10 éve nem nyúltak, fejlesztés az elmúlt évtizedben nem történt. Szükséges az infrastruktúra és az épületek teljes körű felújítása, amelyet a Nyugati-medence Kft. fog megvalósítani.”
Ehhez képest a város a decemberi közleményében a kikötő „felfejlődéséről” és a létesítményben „elvégzett fejlesztésekről” írt.
Amikor rákérdeztünk a konkrét fejlesztésekre, az önkormányzat árnyaltabban fogalmazva – de egyes korszerűsítéseket nem tagadva – úgy reagált: „A város a térséget fejlesztette: a szomszédos Libás-strandot, valamint 2014 évben a Balatoni Fejlesztési Tanácstól elnyert pályázatból a mólót, sétányt. A kikötőben a bérlő hajtott végre fejlesztéseket.” A móló, a sétány felújításáról meggyőződhettünk, a kikötőbe azonban nem léphettünk be: az üzemeltető Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. nem engedte ezt meg arra hivatkozva, hogy „műszaki okok miatt zárva tart” a létesítmény. A kikötő – ahol ottjártunkkor egy férfi éppen egy hajót javított – a kerítésen kívülről nem tűnt „lepusztult állapotúnak”.
Az önkormányzattól megkérdeztük azt is, hogy ha az elmúlt években valóban sikerült a kikötő forgalmát fellendíteni, így nyilván az évi húszmilliós veszteséget csökkenthették, akkor mi indokolta az eladást, miért nem vártak jobb ajánlatra. Azt írták: „Az opciós vételárat a Balatoni Hajózási Zrt. közgyűlése 2011-ben állapította meg. A keszthelyi önkormányzat saját tulajdonú, egyszemélyes céget alapított az üzemeltetési feladatok elvégzésére. Ezt már akkor is ideiglenes megoldásnak tekintette a város, és a hosszú távú cél az volt, hogy olyan befektetővel köthessen szerződést, aki a működtetést a későbbiekben ellátja.”
|
A vitorláskikötő most még műszaki okok miatt zárva tart
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A kikötő eladása ügyében kérdéseket tettünk fel a Balatoni Hajózási Zrt. vezetésének is. A társaság vezérigazgatója, Halmos Gábor ígérte, hogy tájékoztatást ad, ezzel szemben válaszában azt írta: „Tudomásom szerint hasonló tartalmú kérdéseket tett fel Keszthely város polgármesterének, én a polgármester úr válaszát nem kívánom kiegészíteni.”
A vezérigazgató azokra a kérdéseinkre sem válaszolt, amelyek kifejezetten az általa vezetett cégre vonatkoztak, nevezetesen: Hány vitorláskikötőt üzemeltetnek, s ezeknek milyen a kihasználtságuk? Hány veszteséges, hány nyereséges? Volt-e példa már kikötőeladásra? Mint korábbi résztulajdonost kérdeztük a keszthelyi kikötői fejlesztésekről és arról: igaz-e, hogy már korábban is árulták a létesítményt? Ha ez igaz, mennyiért árulták?
A Nyugati-medence Kft.-t kértük arra, hogy fejtse ki, mik a tervei a kikötővel, milyen fejlesztéseket és mikor terveznek. A cég illetékesei úgy feleltek, 20-25 évvel ezelőtt sok vitorlásversenyt rendeztek Keszthelyen, és a helyi vitorlázók nemzetközi sikereket értek el, azóta viszont folyamatosan sorvad a vitorlásélet, s ők ezen a tendencián szeretnének változtatni. Mint írták, visszaállítanák Keszthely egykori rangját „a vitorlázás területén”, annál is inkább, mert ez úgy segítheti „a szezon elnyújtását és a magasabb fizetőképességű kereslet lekötését, hogy közben megőrzi a Balaton ökológiai egyensúlyát”. Ami a konkrét célokat illeti: nemzetközi versenyeket és a kikötői infrastruktúra, valamint az épületek teljes felújítását ígérték. Részleteket, időpontot, összeget nem közöltek.
A helyi horgászok közül többen egyébként azt mondják, hogy a kikötő megvásárlása még csak a kezdet. A város állítólag már egy szomszédos telket is odaígért, amelyen szállodát építenének.
