Az újabb hatáskörökkel gyarapodó Miniszterelnökség tavaly beérte a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon alatt működő Miniszterelnöki Hivatal (MeH) létszámát. A zárszámadási törvény szerint 2014-ben 624-en dolgoztak Lázár János irányítása alatt – a MeH-nél csak 30-an voltak többen 2009-ben.
A miniszterelnökségi illetmények és juttatások 6,2 milliárdot emésztettek fel, míg az idén 8,2 milliárd van elkülönítve a fizetésekre. E két összegben nincsenek benne a járulékok és a szociális hozzájárulás, ami további milliárdokat jelent. Ráadásul Lázárnak a 624 ember napi nyolc órája sem elegendő: 2014-ben bevezette a tízórás munkaidőt.
A rendszer minden szintje duzzad. Több mint 260 millió forint pluszköltséget jelentett például a miniszterelnök és az államfő védelme 2014-ben a Terrorelhárítási Központnak (TEK) – derül ki a tavalyi költségvetést lezáró törvénytervezetből, amelyet a héten kezdett tárgyalni a parlament. A belügyminiszter „nagymértékű túlszolgálatról” írt beszámolójában: Pintér Sándor szerint a helyettesítések, az ügyeleti díjak, a túlórák kifizetése miatt nőttek a kiadások a TEK-nél.
A „túlszolgálat” oka nyilvánvalóan a választási kampány: Orbán háromszor is körbejárta az országot. A terrorelhárítók száma tavaly tovább duzzadt: már 1086-an dolgoztak a testületnél, juttatásaikra pedig 7,2 milliárd forintot költöttünk, 175 millióval többet, mint két éve. A zárszámadásból az is kiolvasható, hogy
a TEK-esek nettó 386 ezret keresnek átlagosan, miközben a rendőrök átlagfizetése 120 ezer forint volt tavaly.
Nem az Orbán egykori testőre, Hajdu János által vezetett TEK az egyetlen szerv, amely évről évre bővül. A Népszabadság számítása szerint 2014 végén a harmadik Orbán-kormány apparátusában 1552 emberrel dolgozott több, mint a második Orbán-kabinetben 2013-ban.
|
Merre a szem ellát: miniszterek és államtitkárok az Országház Vadásztermében 2014-ben
MTI |
Két éve még úgy tűnt, lefaragják a minisztériumi költségeket: a 2014-es büdzsé tervezésekor az előző évi költéshez képest 435 millióval kevesebbet szántak az illetményekre. De az országgyűlési választásokat követően megint elnapolták a bürokráciacsökkentést, sőt óriási átcsoportosítás indult a tartalékok terhére. A végeredmény: közel tízmilliárddal vittek el többet a tárcáknál dolgozók juttatásai, mint 2013-ban.
A Miniszterelnökség alatt több olyan szerv is működik, amelyet egy-egy jobboldali személyiség kedvéért hoztak létre. A Szakály Sándor történész vezette Veritas Intézetbe decemberig tizennégy embert vettek fel, juttatásaik 118 milliót emésztenek fel, de az intézet honlapján már huszonhat dolgozót találni,
míg a Nyelvstratégiai Intézet létszáma ötről tizennégyre nőtt. 2013-ban hozták létre az 1,2 milliárdból működő Nemzetstratégiai Intézetet, ahol 64-en dolgoztak tavaly 510 millióért. Ezt a végzettségét tekintve faipari mérnök Szász Jenő, Székelyudvarhely korábbi polgármestere irányítja.
A létszámát tekintve mégsem a centrum, a Miniszterelnökség a legnagyobb, hanem az összevont tárcák. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában 1367-en, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál 1102-en dolgoztak. A létszámbővülés részben magyarázható az átalakításokkal. 2013 végére megszűnt az uniós pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve háttérintézményei, az alkalmazottak többségét a minisztériumok szívták fel.
De a bővülést a legtöbb tárca nem ezzel indokolta, hanem a központosításra fogta: cégek, intézmények sokasága olvadt be a minisztériumokba az utóbbi években az államosítás miatt. A szikár tény azonban az, hogy
tavaly a kilenc minisztériumban összesen 7103-an dolgoztak. 2009-ben az akkor működő tizenhárom tárca összlétszáma 5920 volt.
A vízfejesedést mi sem mutatja jobban, mint hogy a minisztériumok bő hétezres létszámához képest a húsz kormányhivatalé és a 198 járási hivatalé 31 700. Vagyis a magyar hivatalnokok csaknem ötöde a központban dolgozik.
