A miniszterelnöki kabinetiroda Ujhelyi István szocialista EP-képviselő adatigénylésére küldött válaszából kiderül az is, hogy egyre többen fordulnak Magyarországról jogorvoslatért nemzetközi bírósághoz. Míg 2014-ben 2403, addig 2015-ben 4235 kérelem érkezett Strasbourgba Magyarországról, az idén pedig már júliusig 3247 beadvány landolt a bíróságnál. Sok az ismétlődő ügy: sokan fordulnak az intézményhez a fogvatartási körülmények, valamint a hazai bírósági eljárások elhúzódása miatt.
Ugyanakkor a tájékoztató szerint a kínálat ennél sokkal szélesebb: a gyűlöletbeszédtől a Nemzeti Pedagógus Karhoz tartozás kötelezővé tételéig, a közérdekű adatokhoz való hozzáféréstől a roma tanulók szegregált oktatásáig, a bírák és ügyészek nyugdíjazásától a Politikatörténeti Intézet levéltárának államosításáig tart a hosszú lista.
Az adatokat kikérő Ujhelyi a Népszabadságnak azt mondta: „A Fidesz gátlástalanul végigcsörtetett az elmúlt években a jogállamiságon, igyekezett mindent lerombolni, ami számára idegen volt, ennek az árát fizeti most meg a magyar állam.”
A dokumentumból az is kiderül: a kifizetett összeg lehetne kisebb is. Merthogy a Kovács Zoltán kormányszóvivő jegyezte válaszban az áll: „esetenként előfordulhatott kisebb adminisztratív késedelem”, ami miatt kamatot kellett fizetni. Azaz bizonyos ügyekben az állam végül azért fizetett ki több közpénzt, mert nem teljesítette időben a strasbourgi ítéletet.
A kormány szöveges válaszából egyébiránt arra is következtethetünk, hogy a közeljövőben aligha lehet számítani a magyar államot sújtó ítéletek jelentős csökkenésére, hiszen nem épültek sorra az új börtönök, és az igazságszolgáltatásban sem várható az eljárások idejének radikális rövidülése. Így a magyar állam biztosan fizető vendég marad Strasbourgban.
