Csakhogy – amint azt kérdésünkre több ellenzéki politikus és agrárszakember is megerősítette – ez az út valószínűleg nem járható. Egyrészt már a Medgyessy-kormány is megpróbálkozott vele 2003-ban, hogy (ha már a szerintük elkótyavetyélt állami gazdaságokat nem lehet visszaszerezni) legalább a bérleti díjakat a piaci szintre emeljék. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy döntött, hogy a határozott időre és fix díjról szóló bérleti konstrukciók esetén ez olyan mértékű beavatkozás lenne a szerződő felek közötti viszonyrendszerbe, ami egy jogállamban megengedhetetlen.
Vagyis úgy tűnik, az eladók jól körülbástyázták jogi garanciákkal a kiválasztott földhasználók privilégiumait.
Másrészt a jelenleg is érvényes, csak kétharmados többséggel megváltoztatható földforgalmi törvény nem rendelkezik a bérleti díjak módosításának lehetőségéről, az emelésre kizárólag a hatályba lépése, azaz 2013. december 15. után bérbe adott földek esetében lehet sort keríteni, ha a Győrffy-féle módosító javaslatot elfogadják. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a most meghirdetett 380 ezer hektárnyi állami földnek legalább a fele (a „piszkos tizenkettő” által bérelt mintegy 80 ezer hektáron túl a Medgyessy-kormány idején privatizált állami gazdaságok földjei, valamint a második Orbán-kormány alatt, 2013 decembere előtt bérbe adott állami földterületek) védett, azaz nagy valószínűséggel ezeknél akkor sem hagyja majd jóvá a bíróság a bérleti díj módosítását, ha az új tulajdonos emelést kezdeményez.
|
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Ez viszont kifejezetten kockázatossá teszi a szóban forgó, hosszú távra bérbe adott birtokok megvásárlását, hiszen a nagyon alacsonyan megállapított bérleti díjak még a szintén kedvező, 2,5 százalékos állami földhitel kamatát sem fogják fedezni. Az uniós földalapú támogatást eleve a földet megművelő bérlő kapja, vagyis a tulajdonosnak a következő évtizedekben bevétele nem, csak kiadása lesz. Gazdálkodni vágyó földműveseknek így nem éri meg vásárolni, csak olyan vevő jöhet szóba, aki a hosszú távú földáremelkedéssel kalkulál. Az ilyet hívják spekulánsnak.
Ha a tulajdonos nem tud földművessé válni a saját földjén, vagyis nem képes kiebrudalni a bérlőt, akkor az állami kölcsönről is lemondhat:
mivel a most eladott állami földeket húsz éven át se eladni, se megterhelni nem lehet, a hitel fedezete csak az uniós támogatás lehetne, azt viszont, mint jeleztük, nem a tulajdonos, hanem a földet megművelő bérlő kapja. Így a bank csak olyan tulajdonosnak adhat hitelt, akinek nem terheli élő bérleti jogviszony az ingatlanát.
|
| Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK |
Az Orbán-kormány most a saját maga által ásott verembe esik bele, de
az állami földpolitika első számú kedvezményezettjének kikiáltott családi gazdálkodókat is magával ránthatja:
a legkönnyebben azokat a 2013 vége után bérlővé vált kistermelőket lehet majd elkergetni a földjükről, akiket nem védenek a korábbi garanciák, és pénzük sincs a díjemeléssel szembeni bírósági fellépésre. A kegyvesztett oligarchák helyett nagy valószínűséggel ők lesznek a földprivatizáció legnagyobb vesztesei.
Külföldieknek is szabad a vásár
Az Agrárszektor.hu szerint külföldiek is megvehetik az elárverezett állami területeket, ha földművesként nyilvántartásba vetették magukat, és helyben lakóként élnek elővásárlási jogukkal.
Az Alkotmánybíróság előtt nagy valószínűséggel az sem áll majd meg, hogy a kormány kitiltotta őket a licitekről, mert ezzel felülírta a földforgalmi törvényt, amely legfeljebb 300 hektáros földvásárlási lehetőséget biztosít uniós tagállami állampolgároknak is, ha megfelelnek a földműves kritériumoknak. Így a földprogram azon célja sem teljesül, hogy „megvédje” a földet a külföldiektől.
