Ennek kapcsán bennfentesek az elmúlt hetekben arra célozgattak: azért állhatott elő az a rendkívüli és minden eddigitől eltérő szituáció, hogy Orbán Viktor, vagyis a Fidesz egyáltalán nem készített formális választási programot sem, mert nem akarnak semmi olyat ígérni, ami esetleg „túlköltekezéshez” vezetne a választások után.
A miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is úgy fél attól, hogy Magyarország visszakerülhet a választás után az uniós túlzottdeficit-eljárás hatálya alá, „mint ördög a tömjénfüsttől” – jelentette ki egyik jól tájékozott forrásunk, aki a miniszterelnök főtanácsadóinak egyikére hivatkozva azt állította: a választás után így is egészen bizonyosan kiigazításokra lesz szükség, mert „több százmilliárd hiányzik a büdzséből” ahhoz, hogy tartani lehessen a 2014-es háromszázalékos hiánycélt.
|
| Hallgatni arany, gondolja a kormányfő - Beliczay László / MTI |
Orbán Viktor pedig egyetlen dologban bizonyosan eltökélt: nem szeretné a választás után elmondani önmaga „őszödi beszédét”.
Lapunk korábban már megírta, hogy nem véletlenül időzítették a kampányfinisre Wiedermann Helgának, Matolcsy György egykori nemzetgazdasági miniszter (jelenleg MNB-elnök) volt kabinetfőnökének a könyvét, amely egyebek mellett azt is tartalmazza, hogy Olli Rehn, az Európai Bizottság finn pénzügyi biztosa, ahol csak tudott, keresztbe tett Magyarországnak a 2010–2011-es válságkezelés során.
„Ha Orbán Viktor ismét győz, és valamilyen megszorításra lesz szükség, akkor a Wiedermann-könyv hivatkozási alap lehet” – állítja forrásunk, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a Portfolio.hu portálon megjelentek szerint, míg 2010-ben a piaci szereplők valóságos megváltásként várták, most inkább az egyik legrosszabb forgatókönyvként számolnak az esetleges kétharmados fideszes kormányzással.
A piac ugyanis egyáltalán nincs meggyőződve róla, hiába hirdeti is fennen a magyar kormány, hogy sikerült megállítani a magyar gazdaság leszakadását.
Az egyik kulcsszó az ellenzéki erők által is sokat hangoztatott bizalom. A 2010-es választások előtt fideszes politikusok, köztük Varga Mihály is arról beszélt, hogy 500-1000 milliárdos pluszpénz is bejöhet „a bizalom okán”.
Most viszont egyik forrásunk felhívta a figyelmet Boros Imre, az Orbán-kormány volt PHARE-miniszterének egy 2012-es cikkére, melynek egyik részlete úgy szólt: „Orbánra pfujolnak? Hivatalba lépését magasabb kockázati felár, egekbe emelkedő hozamok és természetesen hét százalékig emelkedő jegybanki alapkamat fogadta. Mindez nélkülözött minden racionalitást, hiszen a fizetési mérlegünk 2009 óta tartó többlete nem viszi, hanem éppen hozza az országba a pénzt. Ha egy országban több a pénz, akkor hiteleit is könnyebben fizeti, mint ha fogyna a pénze. Mégis, éppen az ellenkezője történt, növekedett a kockázati felár, a hozamok és az adósság terhe. Magyarországnak nem a piaci józan megfontolás, hanem a karámba visszaterelő ostorcsapások jutottak hosszú hónapokig.”
Orbán Viktor most mindent megtesz, hogy a hasonló helyzeteket egy győztes választás után elkerülje. Ezért most a rezsicsökkentéssel – így mondják a fideszesek – afféle „csendes kampányt” folytat.
A bizalom most mindennél fontosabb, amely könnyen elillanhat, ha lazulna a szigorú, háromszázalékos kiadási takarékosság.
