Boldogkői Zsolt egyetemi tanár, a Szegedi Egyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára szerint az ötlet szellemi atyja éveket töltött annak igazolásával, hogy a csökkentett deutériumtartalmú víz rákellenes hatású: „A deutériumról tudni kell, hogy ez olyan hidrogénizotóp, amely az egyetlen proton mellett tartalmaz egy neutront is. Az elmélet szerint, amelyre a cég alapult, a deutérium a sejtosztódás fontos komponense, ezért ha kivonjuk a vízből, az rákellenes hatású lesz. E hatást vizsgálták már sejtkultúrán, állatokon és emberen. A deutérium terápiás hatását illetően azonban nincs tudományos konszenzus. Ráadásul a feltételezett hatásmechanizmus is meghökkentőnek tűnik.”
Tény, hogy e jelenségről megjelentek tudományos közlemények szaklapokban is, ám ez a professzor szerint még nem jelenti azt, hogy az idézett jelenség valóban létezik. Különösen olyan fontos területen, mint a rákterápia, rengeteg egymásnak ellentmondó publikáció keletkezik. Az egyetemi tanár gyanúsnak tartja azt is, hogy a publikációk nem túl magas presztízsű lapokban jelentek meg, noha egy ilyen csodaszer akár világszenzáció is lehetne. Boldogkői Zsolt ezért erős szkepticizmussal fogadja a csökkentett deutérium terápiás hatásával kapcsolatos kijelentéseket. Fenntartja azonban a tévedés jogát, s nem zárja ki egyértelműen, hogy a kutatók bebizonyítják majd, hogy az emberiség egyik legsúlyosabb betegségére egy zseniális magyar találmány született.
Nemrégiben a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított a HYD Kft.-re a deutériumtartalmú vízzel kapcsolatos megtévesztő állítások miatt. A GVH közleménye szerint a cég termékei élelmiszernek minősülnek, és mint ilyen, forgalmazásuk során nem tehetők olyan megállapítások, amelyeket a fogyasztók gyógyhatásként értelmezhetnek. A HYD Kft. honlapján azonban leszögezik, hogy a termék még nem gyógyszer.
Akárhogy is, szeptember elején beadták a klinikai vizsgálati kérelmet az Országos Gyógyszerészeti Intézethez, ahonnan lapunkat arról tájékoztatták, az elbírálás ideje a legoptimálisabb esetben is 60 nap. A részletek – hogy melyik kórházban milyen betegcsoporton végeznék a vizsgálatokat – csak akkor válnak nyilvánossá, ha megkapják az engedélyt. Daganatellenes készítmény esetében azonban a forgalomba hozatali engedélyről az Európai Unió illetékes hivatala dönt. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a gyógyszerré válás folyamata igen hosszú, és a deutériumcsökkentett víz esetében a cég még csak a szükséges vizsgálatsor elvégzésének feltételeire pályázott, a végeredményről korai lenne nyilatkozni.
Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa szerint nem szerencsés, hogy a rákos betegeknek szánt különböző táplálékkiegészítő készítményeket olyan könnyedén lehet forgalmazni. „Károsnak tartom, ami ezekkel az alternatív rákterápiákkal fizikailag, szellemileg, lelkileg és nem utolsósorban anyagilag éri a betegeket. A csökkentett deutériumtartalmú víz nem B17, de csak akkor lenne szabad használni, ha tudományosan bebizonyították az alkalmasságát, ám ezeket a vizsgálatokat nem közpénzből kellene finanszírozni” – hangsúlyozza a professzor.
16 MILLIÓ
A KORMÁNY az Új Széchenyi Terv keretében a több mint 250 millió forintos beruházáshoz 16 milliós támogatást ad. 1993 óta kutatják, hogy a deutériumcsökkentett víz rákellenes hatású-e.
