A kormány sem egységes ebben a kérdésben. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár tavaly ősszel elkészítette az ágazat jövőjét meghatározó stratégiát, amely tartalmazza a kancellária-rendszer bevezetését. A stratégiát azonban nem tárgyalta a kormány, Orbán Viktor nem akart a választások előtt ezzel a kérdéssel foglalkozni.
Az új ciklusban azonban felpöröghetnek az események. Információink szerint Klinghammer elkészítette azt a normaszöveget, amelynek alapján már akár szeptembertől bevezethető lenne a kancellária-rendszer. Igaz, a korábbi elképzelések szerint a kancelláriát első körben csak három nagy intézményben alkalmaznák kísérleti jelleggel. Csakhogy úgy tudjuk, ezt az elképzelést a kormány megtorpedózta, így a teljes szférát érinti majd az átalakítás. Annak mikéntje azonban még kérdéses. Nem véletlenül félnek sokan az egyetemi szférában, hiszen a rektor csak a szakmai ügyeket vihetné mindenféle pénzügyi intézkedési jogkör nélkül. Többen tartanak attól, hogy „akinél a kassza kulcsa lesz, az dönt mindenről”, tehát a kancellária-rendszerben súlyosan csorbul majd az autonómia.
Klinghammer elképzelései szerint a kancellárnak rendelkeznie kell egy nagy szervezet irányításának tapasztalatával, menedzserkészségekkel, nem szükséges viszont a gazdasági, okleveles könyvvizsgálói végzettség. A stratégia szerint a kancellárt a miniszterelnök nevezi ki. Ehhez, úgy tudjuk, azért ragaszkodik, hogy a jelölés ne válhasson a minisztériumi mutyi részévé (vagyis a miniszter ne a „haveroknak” oszthassa ki a pozíciót). Az elképzelés szerint a miniszterelnöki kinevezés a kancellár legitimációját is növelné.
Az intézmények irányításának másik fontos szereplője a rektor és a fenntartói testület lenne, ez utóbbi az intézmény fenntartásában részt vevő tárcák delegáltjaiból állna. A fenntartói testület feladata lenne a vitás helyzetek moderálása a rektorok és a kancellárok között, illetve az esetleges konfliktusok feloldása. A Klinghammer- féle verzióban a főtitkár és a belső ellenőrzés maradna a rektor mellett.
Értesüléseink szerint azonban Klinghammer ellenlábasa, saját helyettese, Maruzsa Zoltán számos ponton átírta az anyagot. E szerint gazdasági végzettséghez kellene kötni a kancellári kinevezést, és a miniszternek kellene kineveznie a jelöltet. Maruzsa a fenntartói testületet is ellenzi, és a főtitkárt a kancellár alá delegálná, amivel a jogi-adminisztrációs irányítás is odakerülne. Ha ez utóbbi valósulna meg, akkor a kancellár lesz a munkáltatója az oktatók és a kutatók kivételével a felsőoktatás összes résztvevőjének. Az az autonómia, amivel a karok működnek, megszűnne. Nem lehet tudni tehát, milyen elképzelések mentén alakítja majd Orbán Viktor a leendő kancellária-rendszert, hiszen a normaszöveg már elkészült a minisztériumban, de folyik még a vita róla.
A szférában olyan hírek keringenek, melyek szerint megszorítások várhatók, az érintettek húszmilliárdos csomagról beszélnek. Ezt hivatalos források nem erősítették meg, de tény, hogy a megroggyant ágazatnak beígért tízmilliárdos struktúraváltási alapból egyetlen fillér sem ment ki idén az intézményekhez. Ez az alap el van különítve, míg a kiváló és kutatóegyetemek tízmilliárd forintja is része az intézményi költségvetésnek.Ha a struktúraváltási alapot nem nyitják meg, és zárolják a kiváló és kutatóegyetemi forrásokat is, akkor a húszmilliárdos megvonás híre akár megalapozott is lehet.
