galéria megtekintése

Kitiltási botrány: az oroszok is benne vannak a játszmában

Az írás a Népszabadság
2014. 10. 25. számában
jelent meg.


Csuhaj Ildikó
Népszabadság

Nem biztos, hogy Orbán Viktor el tudja oszlatni az amerikai aggályokat, ha páros napokon a NATO-szövetségesi státusz mellett tesz hitet, páratlan napokon pedig a Déli áramlatot építi – mondták a Népszabadságnak az orosz hírszerzés budapesti „jelenlétére” utaló, az orbáni Amerika-politikát bíráló konzervatív források.

A Népszabadság augusztus elején írt először arról, hogy „komoly” konzervatív értelmiségieknek, brüsszeli EP-képviselőknek az a véleményük, hogy Orbán Viktornak változtatnia kell az Egyesült Államokhoz fűződő ellenséges hozzáállásán. Akkor a Tusnádfürdőn elmondott beszéde, illetve az illiberális államépítés okozta rendkívül konfliktusossá vált helyzet miatt fogalmazták meg a figyelmeztetést. A napokban munkatársunknak ugyanehhez a konzervatív holdudvarhoz tartozó személyiségek azt mondták, a kitiltási botrány nyomán oly mértékben elmérgesedett a magyar–amerikai kapcsolat, hogy ha Orbán Viktor nem vált irányt, „Magyarország a szakadék szélén találhatja magát”.

Csoportkép a NATO-csúcson: Orbán Viktor nem a többiekre figyel
Csoportkép a walesi NATO-csúcson: Orbán nem a többiekre figyel
Andy Rain / MTI/EPA

E konzervatívok – a miniszterelnök tegnapi brüsszeli nyilatkozata okán is – ismét figyelmeztetnek: az amerikai konfliktusban a korrupciós botrány esetében már nem lesz elegendő azt mondani, hogy várjuk a bizonyítékokat. Azaz a súlyos válsághelyzet némi konszolidálásához nem Orbán elvi deklarációira van szükség. Lehet például a miniszterelnök válasza az amerikai „már a magyar kormányzati szintet is elérte a korrupció” vádra, hogy a korrupcióellenes küzdelem élharcosa lesz. De akkor a rendszer fenntartásának egyik eszközeként, ahogyan például Kínában teszik, ahol a vezetés időről időre beindítja az állami igazságszolgáltatás gépezetét, s eljárást kezdeményez a korrupt tisztviselőkkel, „tartományurakkal” szemben, Orbánnak is vezéráldozatot kellene hoznia, ha a korrupciós gyanú megáll.

 

Ha a miniszterelnök a magyar–amerikai viszony rendezésére törekszik, pontosan tudnia kell, hogy a krízis valódi oka, hogy „harmadik szereplő is van a játszmában, Oroszország” – osztotta meg meglátását munkatársunkkal egy olyan ismert személyiség, aki Brüsszelben is otthon van, és olykor informális beszélgetést folytat az amerikai külügyminisztérium egyes tisztségviselőivel. Meggyőződése,  az amerikaiakat „borzasztóan aggasztja a térségben az orosz expanzió”, különösen a Paks-projekt után. Érzésük és információik szerint Magyarország túl közel került az oroszokhoz, „és szinte köztudomású, hogy Nyugat-Európa felé fokuszáló orosz katonai titkosszolgálatok egyik kedvelt célpontja Bécs mellett Budapest” – tette hozzá.

Megfogalmazása szerint a magyar miniszterelnök nem biztos, hogy el tudja oszlatni az amerikai aggályokat azzal, „ha páros napokon a NATO-szövetségesi státusz mellett tesz hitet, páratlan napokon pedig a Déli áramlatot építi”, és puhítani igyekszik az Oroszországgal szembeni amerikai és uniós szankciókat. Forrásunk emlékeztetett, hogy a walesi NATO-csúcs után Orbán Viktor Kötcsén azt mondta a magyar–orosz kapcsolatok és a NATO vonatkozásában, hogy biztonsági és védelmi szempontból héják leszünk, gazdasági szempontból galambok. Nos – folytatta forrásunk –, ha Orbán meg akarja változtatni azt az amerikai benyomást, hogy nem a legmegbízhatóbb szövetségesei vagyunk Washingtonnak, akkor azon túl, hogy a NATO-védelmi kiadásokat majdnem megduplázza a büdzsében, a magyar titkosszolgálatok „nagyon komoly modernizálását” is el kell indítania.

Orbán és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Túl közel
Orbán és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Túl közel
Ivan Szekretarev / Reuters

Az orosz hírszerzés ugyanis hagyományosan nem csak a balti államokban erős és igyekszik hozzájutni a NATO-ra vonatkozó információkhoz. Az olyan magyar kormányzati nyilatkozatokat pedig, miszerint „rászorulunk az Egyesült Államokra, és ki vagyunk szolgáltatva Oroszországnak”, szerencsés lenne elmagyarázni, hogy Washington is értse – mondta egy másik konzervatív értelmiségi, aki szerint nem biztos, hogy szerencsés volt a gázcsapok elzárása Ukrajna felé.

Mindenesetre e konzervatívok azt tanácsolnák a miniszterelnöknek; ne nyilatkozzon, ne a párbeszédre várjon, hanem cselekedjen.

Kétfrontos harcot pedig ne folytasson, Brüsszel nyilván nem tesz eleget az olyan kéréseknek, mint amilyet nyáron a The New York Times felvetett, azaz hogy az EU lépjen fel Magyarországgal szemben például a kohéziós alapban biztosított 21 milliárd eurós keret időleges megvonásával. Forrásaink egybehangzóan „fantazmagóriának” minősítették azt az állítólag miniszterelnöki víziót, hogy Magyarország függetlenítheti magát az uniós fejlesztési pénzektől.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.