Csatáry László ellen vádat emeltek
A vádirat szerint Csatáry (hivatalos okmányaiban: Csatári László Lajos) a Magyar Királyi Rendőrség hivatásos állományú tagjaként 1942 őszén az első bécsi döntés alapján a Magyar Királysághoz visszacsatolt Kassán, a Kassai Rendőrkapitányságon szolgált.
Kassa 1944. március 19-i német megszállását követően a városban gettót, majd később a téglagyár területén internáló- és gyűjtőtábort alakítottak ki, ahová a rendőrség és csendőrség közreműködésével 1944. április 5. és 22-e között a helyi és a Kassa környéki zsidóság jelentős részét, hozzávetőlegesen 12 ezer embert gyűjtöttek be.
A Kassai Rendőrkapitányság vezetőjeként Horváth György vezérőrnagy 1944. május elején Csatáryt mint rendőr-segédfogalmazót a téglagyári tábor elöljárójának nevezte ki. Csatáry e minőségében 1944 májusában – pontosabban meg nem határozható időben – puszta kézzel és a nála lévő kutyakorbáccsal rendszeresen, minden különösebb indok nélkül verte, bántalmazta az internáltakat nemre, korra és egészségi állapotra tekintet nélkül.
A táborban fogva tartott közel 12.000 főt 1944. május közepe és június eleje között tehervagonokba zsúfolva különböző, a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba – legtöbbjüket Auschwitzba – deportálták. A deportálásokban Csatáry László tevékenyen közreműködött.
Az egyik transzport elindítását megelőzően, 1944. június 2-án, Csatáry László vádlott a deportálandók közé tartozók egyikének kifejezett kérése ellenére megtiltotta, hogy a körülbelül 80 fővel telezsúfolt, ablaktalan tehervagonokon az abban tartózkodók amúgy is embertelen körülményeinek megkönnyítése érdekében ablakokat vágjanak.
Csatáry László cselekményeivel szándékosan segítséget nyújtott a Kassáról a németek által megszállt területeken lévő koncentrációs táborokba deportált zsidók sérelmére elkövetett törvénytelen kínzásokhoz és kivégzésekhez – írják a vádemelésben.
