Csakhogy Pongó és Bárdos, csakúgy, mint a többi háborgó szakszervezeti vezető
pillanatnyilag magára maradt.
A hivatásosok egyelőre várakozásteljes közönnyel olvassák a törvényt – már aki olvassa –, amelynek köszönhetően július elsejétől átlagosan 30 százalékkal nő majd a fizetésük. Legalábbis a végrehajtó állománynak. Mivel egyidejűleg átalakul a pótlékrendszer, pontosan senki nem tudja, hogy a 30 százalékos illetményemelés után ténylegesen mennyi kerül majd a borítékba. Ez majd csak a nem túl távoli jövőbe megjelenő belügyi rendeletekből derül majd ki.
„Csapdába estünk mindannyian, a rendőrök, a tűzoltók, a büntetés-végrehajtásiak, mind", mondta egy szakszervezeti tisztviselő. A törvény – a béremelést előíró passzusát kivéve – úgy rossz, ahogy van. Visszalépés a korábbi szolgálati törvényhez képest is. Még nagyobb jogfosztottságba taszítja a hivatásosokat, mint a korábbi szabályozás. Mégsem tehetnek ellene semmit. Aki a törvényt támadja a rendőrök, tűzoltók, és társaik régóta várt béremelését teszi kockára. Kimondva-kimondatlanul az ellenzék is csak a béremelés miatt szavazta meg a parlamentben a törvényt. De elfogadta, és ezzel
a nevét adta a rendvédelmi dolgozók további kizsákmányolásához – ahogy ezt ők mondják –, emberi, állampolgári jogaik indokolatlan korlátozásához.
Mert ugyan mi indokolja, hogy az internet és a mobiltelefonok korában a rendőrnek előre be kelljen jelentenie, hogy szabadidejében hol tartózkodik? És vajon melyek lehetnek azok az országok, ahová tömegesen utaznának a hivatásosok, ezért törvényben kell felhatalmazni a parancsnokaikat, hogy ezt megtilthassák nekik?
Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára szerint a szakszervezeti kifogások zöme félreértésekre, az elfogadott jogszabály nem pontos ismeretére vezethető vissza. És persze arra is, hogy a szakszervezetek 2012 óta még mindig keresik a helyüket. Szerinte a jogszabály előkészítését és elfogadását alapos és széleskörű egyeztetés előzte meg, s ha nem is került be minden érdekképviselet valamennyi javaslata a törvénybe, felháborodásra okot adó meglepetés senkit sem érhetett.
Zsinka tájékoztatása szerint a titkosszolgálatoknál a jövőben azért nem működhetnek szakszervezetek, mert az érdekképviseletnek munkájukhoz személyes adatokat is kezelniük kell, ami tarthatatlan egy olyan szervezetnél, ahol sokszor még az egy részlegen belül dolgozók sem tudják, hogy a kollégáik mivel foglalkoznak. Hasonló tiltást vezetett be korábban már Szlovákia és Lengyelország is.
A jövőben a titkosszolgák,
ha szükségét érzik, ügyvédhez fordulhatnak
munkavállalói jogaik védelme érdekében. Azt Zsinka kategorikusan cáfolta, hogy az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton elbukó hivatásosok az utcára kerülnének. Továbbra is megmarad a könnyített szolgálat ma is meglévő lehetősége, illetve aki hivatásosként semmiképpen nem szolgálhat tovább, annak keresnek kormány alkalmazotti munka. Ha nem találnak annál a testületnél, ahol szolgált, keresnek valamelyik társszervnél.
|
A Belügyminisztérium szerint a kifogások zöme féreértésekre vezethető vissza
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Arra a kérdésre, hogy mikor számíthat béremelésre a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú, ám nélkülözhetetlen munkát végző több ezer munkatársa, Zsinka azt mondta: keresik a forrásokat az ő illetményük emelésére is. De arról, hogy még az idén vagy csak jövőre kerül sor, nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.
