Orbánnal csak szőröznek, a többi kis dolog

Az amerikai sajtóban gyakran jelennek meg aggodalmak, hogy Magyarország Moszkva felé fordult, és sok politikus is osztja ezt a véleményt.

D. R.: Azt hiszem, nem is említettük Oroszországot.

De amit tudok a magyar miniszterelnök álláspontjáról, az nem zavar.

Én együtt szeretnék dolgozni Oroszországgal, hogy legyőzzük a radikális iszlámot és megoldjunk olyan válságokat, mint Ukrajna.

Mi volt az oka, hogy ezen a körútjukon Budapesten is megálltak?

D. R.: Ugyanaz, amiért megálltunk Varsóban, Moszkvában és Prágában. Annak az albizottságnak az elnöke vagyok, amely a térséggel fenntartott kapcsolatokat felügyeli, és a régió komoly kihívásokkal néz szembe. Oroszországban újra kellett nyitnunk a már majdnem teljesen bezárult kommunikációs csatornákat.

Három éve az első kongresszusi delegáció vagyunk, amelyik Oroszországba látogat. Ez nevetséges.

A többi helyen, ahol a jó viszonyt már megalapoztuk, a NATO-ról és Ukrajnáról beszéltünk.

Az amerikai külügyminisztérium, politikusok sora és Obama elnök is aggodalmát fejezte ki a Magyarországon felbukkanó antiszemitizmus miatt, például a Hóman-szobor felállításának terve kapcsán.

D. R.:  Ha jól tudom, a miniszterelnök és az elnök már meghozták a döntést, nem lesz szobor. Nem értem, miért lenne ez továbbra is kérdés.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

2014-ben Orbán Viktor az illiberális államokat említette követendő példaként, mint Oroszország, Törökország vagy Kína. Ezen országok vezetői közé tartozik Orbán Viktor?

D. R.: Nem, és szerintem bárki, aki felhozza, hogy valaki mit mondott 2014-ben,

az politikailag motivált.

Orbán Viktor nem vonta vissza, amit akkor mondott.

D. R.: Ahhoz képest nagyon régen volt, hogy most milyen problémákkal nézünk szembe.

Novemberben, a külügyi bizottság egyik meghallgatásán ön felhozta Colleen Bell nagykövet beszédét, és azt mondta, az amerikai kormány minden apróság miatt panaszkodik, amivel nem ért egyet. A nagykövet kritikus megjegyzéseiben korrupciót, az átláthatóság  hiányát és az igazságszolgáltatás függetlenségét említette. Ezek kis dolgok?

D. R.:

Igen.

Sok fontos dologról lehetne beszélni, de a magyar miniszterelnökkel csak „szőröznek". Nézze meg, mit írtak Ronald Reaganről elnöksége első két évében, ez ugyanaz. Azt kell nézni, hogy egy kormány mit tesz, ahogy egyre kiforrottabbá válik. Abból, amit eleinte Reaganről írtak, azt gondolhatnánk, a Ku-Klux-Klan tagja volt! Ma pedig mindenki azt gondolja róla, hogy hibátlan hős! Szerintem a magyar miniszterelnök jó irányba halad.

Juan Vargas: Orbán Viktor az első miniszterelnök, aki fogadott minket, máshol erre nem volt alkalmunk, és nagyon köszönjük a lehetőséget. Sokat mesélt Oroszországról, egész történelemórát tartott nekünk. Én demokrata párti vagyok, sok mindenben nem értünk egyet Danával, és a többi képviselőtársammal vannak aggodalmaink, nemcsak itt, hanem egész Európában. Ilyen az antiszemitizmus és az erős nacionalizmus előretörése, ami olyan dolgokhoz vezethet, amelyek nem illenek egy liberális demokráciába.

Nem vádolom ilyennel ezt az országot, minden kérdést feltehettem és mindenre választ kaptam. Persze nem minden válasszal értek egyet, de értékelem a nyíltságot és őszinteséget.

Én a migrációról, kollégáim emberi jogi témákról kérdeztek, keményen. Azt például nem tudtam, hogy a Magyarországra érkező amerikai befektetés és a kereskedelem tavaly jelentősen növekedett.

D. R.: Egyébként ez volt az egyetlen ország, ahol újságok azt sugallták, hogy valamiért mi ne akarnánk ide jönni, hogy más motivációink vannak.

Itt nem a miniszterelnökkel van probléma, hanem azokkal, akik ellene vannak.

Felvetették-e a korrupció kérdését? 2014 őszén, a kitiltási botrány idején ez volt az amerikai–magyar kapcsolatok fontos témája.

D. R.: Ön a múlt ügyeit emlegeti, miközben mi a jelen kérdéseivel próbálunk foglalkozni.

Rohrabacher képviselő, a megszólalásai alapján úgy tűnik, ön különös figyelmet szentel Magyarországnak. Minek köszönhető az érdeklődés?

D. R.: Nem érdeklődöm jobban iránta, mint Varsó vagy Prága iránt.

Leginkább most Moszkva iránt érdeklődöm.

Májusban még meghallgatást is tartott Magyarországról.

D. R.: Nagyon sok mindenről nagyon sok meghallgatást tartunk.

A Magyarországnak dolgozó lobbisták az igazságügy-minisztériumba beadott dokumentumokban azt írják, gyakran kapcsolatba lépnek önnel és az irodájával.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

D. R.: Nagyon sok lobbista próbál nagyon sok képviselővel kapcsolatba lépni mindennap minden témában. Szerintem a magyaroknak nagyon profi csapata van. Más országok is próbálnak egykori képviselőket felvenni lobbistának, mert előttük megnyílnak az ajtók. A Magyarországnak dolgozó lob­bisták ugyanolyanok, mint a többi, csak ügyesebbek.

Milyen Magyarország megítélése Washingtonban? A kormány szerint javul, de az amerikai sajtó és elemzők szerint ez nincs így.

D. R.: Amikor Ronald Reagan elnök lett, az első évek voltak számára a legnehezebbek, de ahogy kezdték megismerni, rájöttek, hogy nem az a jobboldali fasiszta, akinek beállítják, hanem megfontolt és intelligens, aki meg tud oldani dolgokat. Az önök miniszterelnöke is ezen megy keresztül.

J. V.: Minket most mindenki folyton Donald Trumpról kérdez, és azt gondolja, hogy őrült. Érdekes lenne megnézni, mit írnának rólunk és a társadalmunkról, ha csak a vezetőinket vizsgálnák. Jó és egészséges dolog vitatkozni, ez a demokrácia.

Vajon a következő amerikai elnök változtatni fog a Magyarországgal kapcsolatos politikán?

D. R.: Nem, szerintem

remek nagykövetünk van itt.

Az új elnök akár újra ki is nevezheti, mert semmi okot nem találtam panaszra a követségen, pedig elég keményvonalas republikánus vagyok! Itt nem lenne nagy változás. Megfelelő érdeklődést tanúsítottak témák egész sora iránt, és ha a legfontosabb ügyeket nézem, akkor nagyon, nagyon elégedett vagyok a követségünkkel.