Mindez új fényt ad a kormány bevándorláspolitikájának és a menekültválság miatt európai egyesült kalifátusokat vizionáló Rogán Antal megnyilatkozásainak, aki történetesen a letelepedési kötvény ötletgazdája volt. A kötvényvásárlás révén – a hivatalos elnevezés szerint „nemzetgazdasági érdekből” – tartózkodási engedélyhez jutók közül eddig 2060-an szereztek letelepedési jogot (780 igénylő és 1280 hozzátartozó).
|
Idén februárban a Keleti pályaudvaron sürgetett szigorítást bevándorlásügyben Rogán Antal, amikor ellenzéki aktivisták zavarták meg a sajtótájékoztatóját
Kovács Tamás / MTI |
De ez a többieknél is idő kérdése: az előbb 250 ezer, január óta 300 ezer euróért megvehető értékpapír birtokában félévnyi tartózkodás után jár a letelepedési engedély és vele a szabad utazás joga az Európai Unióban. A kínálkozó lehetőséggel túlnyomórészt – 87 százalékban – kínaiak éltek: szeptember 21-ig 6318-an kértek nemzetgazdasági érdekre hivatkozva tartózkodási engedélyt.
Utánuk orosz állampolgárok következnek (485-en). Mindez azért érdekes, mert Rogán a gazdasági bizottság 2012. október végi ülésén elismerte, nem véletlen, hogy az Országgyűlés kínai baráti tagozatának tagjai nyújtották be a letelepedési értékpapír bevezetéséről szóló javaslatot. Majd úgy érvelt: a kötvény jelentősége „abban van, hogy segítheti a tőke beáramlását, illetve (...) a harmadik világ országaihoz tartozó, de azért túlnyomórészt már fejlett távol-keleti országok befektetőinek esetleges Magyarországra jövetelét”.
Ez utóbbiról azonban szó sincs. Mindössze egy-egy hongkongi, illetve thaiföldi, valamint négy vietnami üzletember vásárolt letelepedési kötvényt. Ehhez képest – a családtagokkal együtt – 73-73 iráni és pakisztáni, 58 szíriai, 33 iraki, továbbá 9 afgán folyamodott sikerrel tartózkodási engedélyért, de Egyiptomból, Kazahsztánból, Libanonból és Ukrajnából is többen jöttek, mint a távol-keleti országokból.
Az értékpapíron a tehetős kínai, orosz vagy iráni állampolgárok anyagilag nem nyernek semmit, hiszen a speciális magyar államkötvény kamatmentes. Azért áldoznak sok pénzt, mert Magyarországon keresztül vízum nélkül juthatnak be az Európai Unióba, illetve a schengeni övezetbe, ahol akár 90 napot is szabadon eltölthetnek: utazhatnak, üzleteket köthetnek. Ráadásul a hat hónap elteltével kiváltható letelepedési engedély egy életre szól.
Családegyesítés címén Magyarországra hozhatják házastársukat, kiskorú gyerekeiket, sőt a szüleiket és a testvéreiket is, igaz, az utóbbiak esetében bizonyítani kell, hogy garantált a megélhetésük és a szállásuk. A letelepedési kötvényt megvásárló gazdasági bevándorlók szinte automatikusan megkapják a tartózkodási engedélyt, míg a menekülteknél szinte garantált az elutasítás. Árulkodó, hogy az összes kérelmező 97 százaléka már sikerrel is járt, a többi eljárás pedig folyamatban van.
Három év alatt mindössze hat kérelmet utasítottak el. Kizáró oknak számít például, ha a külföldi veszélyezteti az ország köz- vagy nemzetbiztonságát, kiutasítását már elrendelték, vagy beutazási tilalom alatt áll. Ugyanakkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés alaposságáról enyhén szólva is megoszlanak a vélemények, korábban a Jobbik és az Együtt is súlyos kockázatokról beszélt, s a letelepedési ügyeket ismerő jogászok is kételyeket fogalmaztak meg.
A döntően keletről érkezőknek az unión belüli szabad utazásért a magyar jövedelmi viszonyokhoz képest jelentős összeget kell előteremteniük. A tavalyi év végéig 250 ezer eurót, januártól 300 ezer eurót kell befizetni, amelyet a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság által kiválasztott hat közvetítő cég megfejel egy 40 és 60 ezer euró közötti adminisztrációs díjjal. Azaz a családfőnek átlagosan 110 millió forintot kell összegyűjtenie, igaz, öt év múltán a 300 ezer eurót visszakapja, vagyis az életre szóló letelepedési okmányért csak a közvetítő díját kell leszurkolnia, hozzávetőleg 12–18 millió forintot.
Az üzleten az állam alig nyer. Az állampapír-kibocsátás lényege, hogy az ország minél olcsóbban jusson kölcsönökhöz. Ha a gazdaság és a költségvetés rosszul áll, magas az alapkamat, akkor magas hozamot kell fizetni a hitelezőknek. Ha jól mennek a dolgok, akkor kevesebbet. A letelepedési kötvény viszont nem kamatot ad, hanem diszkontot. (Ez azt jelenti, hogy az Államadósság Kezelő Központ a névérték alatt adja el a kötvényt.) Az állam haszna érdekében a letelepedési kötvényről szóló törvénybe beleírták a kiszámítási képletet.
Európa többi országában nem a magáncégeknek jó üzlet az eladásra kínált befogadás
A letelepedésikötvény-program bevezetése óta fideszes politikusok rendre azt hangsúlyozzák: nemzetközi példákat követnek. Üzletemberek vízumhoz jutását megkönnyítő megoldások valóban sok országban léteznek, a magyar konstrukció azonban egyedi. Az elterjedt változatoknál ugyanis a befektető valamilyen gazdasági tevékenységbe ruház be, vagy tulajdont szerez. Ráadásul a legtöbb helyen nagyobb befektetést várnak el, mint a magyarországi kötvényvásárlás értéke. Olyannyira így van ez, hogy az idehaza biztos profittal megkínált cégek egyike, a kötvényt a többi közt Azerbajdzsánban, Dél-Afrikában, Kazahsztánban és Thaiföldön értékesítő Discus Holdings Ltd. a schengeni övezethez tartozó országok legkedvezőbb ajánlataként mutatja be a magyar terméket. Görögországban ugyan 250 ezer euró a limit, de azt ingatlanba kell fektetni. Portugáliában félmillió eurós tőkebefektetés az elvárás, ám az összeg csökkenthető: ha a jelentkező – rehabilitációra kijelölt területen – ingatlanra költ, elég 350 ezer eurót áldoznia, és ugyanennyi az előírás, ha meghatározott kutatási célokat, tudományos projekteket támogat. Ha pedig művészeti programokra, a nemzeti örökséget védő közintézményekre, közhasznú alapítványokra áldoz, 250 ezer euróra csökken a summa.
Spanyolországban a gazdasági válság után határoztak a külföldi pénzemberek beutazásának megkönnyítéséről, ettől remélték az ingatlanpiac újjáéledését. Az elvárt befektetés mértékét 500 ezer euróban határozták meg. Nagy-Britanniában nemrég emelték egyről kétmillió fontra a határt. Igaz, ez is eltörpül a franciaországi előírás mellett: ott tízmillió eurós befektetés után állnak szóba a letelepedési jogot vásárlókkal.
Nem véletlen, hogy egyre több ország dolgozta ki a saját változatát. A Migration Policy Institute tanulmánya szerint virágzik a befektetői bevándorlás piaca, amely tovább szegmentálódhat például akkor, ha a legjobb célpontok – például Nagy-Britannia – komoly feltételekkel versenyeztetik meg a jelentkezőket, míg más államok a kevésbé tehetős vagy kevésbé ellenőrzött pénzemberek előtt is utat nyitnak azért, hogy a pénzt eltehessék.
Ehhez képest Magyarországon a haszon javarészt még csak nem is az államé, hanem a politikai döntéssel kiválasztott, offshore-paradicsomokba bejegyzett cégeké. (Munkatársainktól)
E szerint a piaci árakhoz képest lehetőleg 1,5 százalékkal kevesebbet fizessen rá az állam. Csakhogy lefektettek egy másik szabályt is: a kulcs nem eshet két százalék alá. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi – két százalék feletti –másodpiaci hozamokat tekintve pár milliós értékben még jól jár az állam, de ha azok tovább esnek, akár rá is fizethet a letelepedési kötvényre.
A haszon azonban nem a külföldi vevőknél csapódik le. A letelepedési engedélyre pályázók nem is kerülnek kapcsolatba az államkötvénnyel. Az ügyfél felkeresi az országára specializálódott – a gazdasági bizottságnak köszönhetően kizárólagos terjesztési joggal rendelkező – céget, Kínában például a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) nevű vállalkozást, átutalja a 40-45 ezer eurós adminisztrációs díjat és a 300 ezer eurót, erről kap egy igazolást, azzal bemegy a magyar konzulátusra, kérvényezi a tartózkodási engedélyt, amit 4-5 héten belül meg is kaphat. Közben a cégnek 45 napja van arra, hogy lejegyezze az államkötvényt.
És máris besöpri a hasznot, mivel az államadósság-kezelőtől 300 ezer helyett 271 ezer euróért jut hozzá az értékpapírhoz. A különbözet a cég számláján marad, amely egy letelepedési kötvényen akár 23 millió forintot is kereshet így. Az idei kínai kérvényezők száma alapján pedig akár hétmilliárd forint is lehet a HSSDF ez évi haszna. A cégnek a gazda sági bizottság extra segítséget is adott azért, hogy egyetlen érdeklődőről se maradjon le.
Kérésére már a kötvények árusításának megkezdése előtt módosította a szabályokat, hogy a HSSDF a Magyarországon tartózkodó kínai üzletembereknek is értékesíthesse a terméket. A cég egyik tulajdonosa Boros Attila, ami azért is különös, mert ő korábban évekig – a Fidesz Bajnai Gordon elleni hadjárata során démonizált – Hajdú-Bét vezérigazgatója volt. 2013 nyarától mostanáig összesen 742 millió euró, azaz 230 milliárd forint értékben jegyeztek le letelepedési kötvényt, ám a diszkont miatt csak 660 millió euró, mai árfolyamon számolva 204,6 milliárd forint folyt be a költségvetésbe.
Csak a diszkonttal számolva eddig 25 milliárd forintot fölöztek le a közvetítő cégek, amelyek a 45 és 60 ezer euró közötti adminisztrációs díjjal további nagyjából 37-40 milliárd forintot kaszálhattak. Így 2013 óta több mint 60 milliárd forintot tehettek zsebre a kiválasztott vállalkozások, amelyek között csak egy magyarországi bejegyzésű akad. A legjobban járó HSSDF-et a Kajmán-szigeteken jegyzik, a többit Máltán, Cipruson, Liechtensteinben, illetve Szingapúron.
E vállalkozások története is tartogat még meglepetéseket. A Magyar Nemzet megtudta: a liechtensteini hatóságok által bepecsételt dátumnál négy nappal korábban érkezett meg a gazdasági bizottsághoz a két kérvény, amelyet a hercegségben bejegyzett közvetítő vállalkozások adtak be. Az Együtt feljelentést tett az ügyben okirat-hamisítás gyanúja miatt, mondván: visszadátumozták a papírokat.
Ügyvédek közt
Nemcsak a gazdasági bizottság által kiválasztott cégek, hanem az általuk foglalkoztatott ügyvédek is jól járnak a letelepedési kötvények ügyintézésével. A Figyelő információja szerint egy-egy üggyel ötezer eurót keresnek. Az egyik ilyen Kosik Kristóf irodája, amely az Index szerint részt vett már a kötvények forgalmazásáról szóló törvényjavaslat megfogalmazásában is.
Kosik több szálon is Rogán Antalhoz, illetve Habony Árpádhoz kötődik. Még Rogán polgármestersége alatt képviselte perekben az V. kerület vagyonkezelő cégét, rendszeresen nyilatkozik Habony jogi képviselőjeként. Jelenleg is szerződésben áll a Fidesz-frakcióval (a most futó ötmillió forintos kontraktust Rogán ideje alatt kötötték), és ő jegyezte be a Habony-médiabirodalom online zászlóshajóját, a nemrég indult 888.hu portált.
