A hálapénzzel kapcsolatos jogi szabályozás az elmúlt időszakban többször is változott. 2002-ben például előírták, hogy már akkor is bűncselekményt követ el az orvos, ha az előre nem ígért és nem is kért pénzt utólag teszik a zsebébe, amit aztán nem ad vissza. Ez a szabályozás egy évig élt, 2003-ban Bárándy Péter, akkori igazságügy-miniszter kezdeményezésére korrigálták, onnantól ismét nem minősült vesztegetésnek az előre nem kért pénz utólagos elfogadása sem. Ez a helyzet változott meg 2013. július elsején, az új Btk. hatálybalépésekor: akkortól ismét szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek számít a jogtalan előny vagy ígéret elfogadása.
Eközben viszont a munka törvénykönyve megengedte a hálapénzt. Az ellentmondásra egy szakmai konferencián Gellér Balázs jogász hívta fel a figyelmet, amely után a Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György kormányzati állásfoglalást kért a hálapénz elfogadhatóságáról, illetve a Magyar Rezidens Szövetség a legfőbb ügyészhez fordult. Csaknem két év után született meg a válasz az igazságügyi tárca által most nyilvánosságra hozott Btk.-t módosító javaslattal.
Az eredménnyel kevesen elégedettek.
Akad, aki maszatolásnak, a hálapénzrendszer konzerválásának minősítette a javaslatot.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke szerint, ha a tervezett módosítás törvénnyé válik, akkor sem lesz egyszerűbb vagy jobb „hálapénzfronton” a helyzet. Hiszen az, hogy a műtét után, de még a varratszedés előtt adott hálapénz utólagosnak vagy előzetesen adottnak minősül, megítélés kérdése marad – mondja. Mint ahogy azt is nehezen lehet majd utólag eldönteni, hogy ki, hogyan és miért kapott kényelmesebb szobát vagy soronkívüliséget. Gellér Balázs ügyvéd szerint az viszont eldőlt, hogy
az előre nem kért, de elfogadott paraszolvencia nem büntethető.
A harmadik Orbán-kormány egyik legerősebb ígérete az volt, hogy fölszámolja a hálapénzt. Tavaly nyáron Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár maga jelentette be, a hálapénz fölszámolásának eszközeként lehetővé tennék, hogy a betegek a közkórházakban az orvosválasztásért fizessenek. Az ötlet a Magyar Rezidens Szövetség elnökéé, Dénes Tamásé volt, aki azt is hozzátette: csak azok az orvosok lennének választhatók, akik nyilvánosságra hozzák saját gyógyítási mutatóikat. Az ötlet megvalósításába az államtitkárság bele sem kezdett.
A mostani tervezetről Zombor Gábor a Népszabadságnak azt mondta: a javaslatot a kormány még nem tárgyalta, hivatalosan a tárcája, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem foglalt állást. Zombor úgy vélte: hosszú folyamat lesz, mire a parlament elfogadja majd a hálapénzről szóló jogszabályt.
Zombor már 70 milliárdot kér
Egyelőre nem derült ki, hogy a kormány tárgyalt-e az egészségügy átalakításával kapcsolatos szaktárcajavaslatokról.
Úgy tudjuk: a hét végi tapolcai választás egyelőre fékezi a struktúraátalakítással kapcsolatos politikai döntéseket. Ezek nélkül azonban nem állítható meg a kórházak eladósodása, ami viszont alapvető feltétele a kórházi adósságok rendezésének. A célra elvben 60 milliárd forint van a költségvetésében, ám úgy tudjuk, Zombor Gábor a kormányülésre készült előterjesztésben már valamivel több, mint 70 milliárdot kért a célra.
A kormánynak arról is döntenie kellene, hogy az intézmények közvetlenül, vagy a kórházfenntartó hivatal rendezze a szállítókkal a tartozást. (D. A. N.)
