Maga az Élő bolygónk nevű kezdeményezés olyan aláírások összegyűjtését célozza, amelyekkel sürgetnék a világ vezető politikusait, hogy fogadjanak el érdemi kibocsátási korlátozásokat tartalmazó globális szabályozást a decemberi párizsi klímacsúcson. A szignóvadászat keretében három nagy nyári tömegrendezvényen (a Volt, a Sziget és a Strand fesztiválokon) alkalmanként tíz-tízezer lufit engedtek a légkörbe, hogy ráirányítsák a figyelmet az elnöki üzenetre.

Az ötlet már a fesztiválokon sem tetszett mindenkinek – Zamárdiban az akció után fellépő Punnany Massif elhatárolódott a léggömb-eregetéstől, és több nagy zöldszervezet, így a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport és a Védegylet is hibás elképzelésnek minősítette, hogy gázos lufikkal küzdjünk a bolygó jövőjéért. Számos kutatás és tanulmány igazolja ugyanis, hogy a világszerte terjedőben lévő lufiőrület egyre komolyabb környezeti problémákat okoz: a leeresztett vagy szétszakadt latex a földön vagy a vízben élő állatok szervezetébe kerül, a lufik madzagjaiba egyre több jószág gabalyodik bele, és például a tengeri műanyaghulladékban már kimutatható arányt képviselnek a léggömbdarabok.

Hogy létező gondról van szó, azt a környezetvédelemért is felelős agrártárca az Indexnek hivatalosan is elismerte. „A káros hatások a nyugat-európai, amerikai, ausztrál környezetvédők és szakértők szerint már elérték azt a küszöböt, ami a környezetszennyezést bizonyítja, emiatt helyenként jogszabályi tiltást is bevezettek” – fogalmaz a minisztériumi üzenet, arra is kitérve, hogy Magyarországon meg kellene előzni a lufiözönnel zajló ünneplés szokásának kialakulását.

A nyílt levél aláírói most Ádertől is azt várják, hogy határolódjon el a kampányának ettől a „meggondolatlan” mozzanatától. A köztársasági elnököt mostanában más bírálatok is érték a zöldszervezetek részéről, hogy míg a nemzetközi környezetvédelemben igyekszik aktív szereplőnek mutatkozni, itthon nem emeli fel a szavát olyan környezeti konfliktusokban, mint a környezet- és természetvédelmi engedélyek nélkül zajló, az egyik legritkább magyarországi védett állat, a délvidéki földikutya tömeges pusztulásával járó határkerítés-építés, vagy legutóbb a Duna elterelésének és a Szigetköz kiszáradásának kormányzati tudomásulvétele.