Ennek keretében roma és nem roma civilek, tudományos szervezetek nemzetközi hálózata elemzi a roma gyermekek oktatásával és iskolai szegregációjával kapcsolatos gyakorlatot és kezdeményezéseket Románia, Horvátország, Görögország, Magyarország, Csehország és Bulgária területén.

Brüsszel a „népességi és stratégiai jelentősége miatt" jelölte ki ezt a hat országot. Mindemellett ezek az országok a roma gyerekek szegregációja kapcsán már kénytelenek voltak nemzetközi fórumok előtt elszámolni. Magyarországot például Strasbourgban marasztalták el az indokolatlanul fogyatékossá minősített roma gyerekek ügyében 2013-ban.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) is részt vett a projektben. A szervezet kurátora, Daróczi Gábor egy csütörtöki konferencián elmondta, a hat vizsgált ország közül igazán csak Magyarországon van jó példa iskolai szegregációt felszámoló programra. Ezek egyike Lázár János kancelláriaminisztert érinti. Az ő polgármesteri időszakában integrálták Hódmezővásárhelyen a cigány gyerekeket. A másik jellemző példa a szocialista Botka László vezette Szegedé, ahol egy speciális program segítségével számolják föl a város cigányiskoláját.

Daróczi hangsúlyozta: ők elsősorban nem perelni akarnak, hanem részt venni a deszegregációs folyamatban. – A per a legutolsó eszköz. Kulcskérdés, hogy az állami iskolák fenntartójával együtt tudunk-e működni. Mi minden segítséget megadunk – fogalmazott. Hozzátette, az integráció azt jelenti, hogy roma és nem roma gyerekek együtt tanulnak. Nem tekinthető deszegregációs intézkedésnek, ha uniós pénzek felhasználásával egy roma többségű iskolát csinosítgatnak.

A DARE-Net program kapcsán lapunk a felzárkózásért felelős államtitkárhoz fordult azt tudakolva, hogy használja-e antiszegregációs munkacsoportja azokat a segédkiadványokat, amelyeket az ERRC tegnap bemutatott. Czibere Károly azt írta megkeresésünkre: az antiszegregációs munkacsoport egyik feladata, hogy azonosítsa azokat a gyakorlatokat, tapasztalatokat, amelyek segítséget nyújtanak az antiszegregációs folyamat elkezdéséhez. Az államtitkár emlékeztet, hogy a DARE internetes oldalára több országra vonatkozóan is feltöltöttek egy dokumentumot, amely afféle kézikönyv az iskolai szegregációs ügyek dokumentálásához és monitorozásához. A kézikönyvben foglalt javaslatokat más, az antiszegregációs munkát segítő dokumentum mellett a munkacsoport áttekinti – írta Czibere Károly.

Biztató fejlemény, hogy az ERRC projektbemutatóján több megyei kormányhivatal képviselője, a Klebelsberg Intézményfenntartó munkatársai és más kormányzati háttérintézmények szakemberei is részt vettek. Sőt, ott volt Kocsis Fülöp görög katolikus püspök is, aki korábban elköteleződött a nyíregyházi Huszár-telep szegregáló iskolájának működtetése mellett. Ezt egy jogerős ítélet megtiltotta. Kérdésünkre leszögezte: szeptemberben nem indítanak első osztályt, és nem igaz, hogy leendő elsősöket toboroznak.